2009. november hónap bejegyzései

Fölfelé mozdultak az árak az eurozónában

Az elemzők meglepetésére a várt 0,4 százalék helyett 0,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az eurozónában mint egy évvel korábban.

Idén októberben az átlagos fogyasztói-emelkedés még a negatív tartományban járt. Az Európai Központi Bank szakemberei régóta mondták, hogy az inflációs ráta csak átmenetileg lesz negatív tartományban, de a növekedés mértéke a szakértőket is meglepte.

A váratlan mértékű növekedés ellenére a fogyasztói árindex még jó ideig az árstabilitással konzisztens 2 százalékos szint alatt marad, emiatt az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa előreláthatólag még jó ideig nem változtat irányadó rátájának szintjén (1%).

Az EKB legközelebb december 3-án dönt az alapkamatról.

2010: Európa legerősebb költségtervezete a mienk?

“2010-ben miénk lehet a legerősebb költségvetés Európában, és a legjobb pozícióban, megerősödve kerülhetünk ki a válságból” – nyilatkozta Szollár Domokos kormányszóvivő.

Holnap hétfőn tartja a parlament zárószavazását a jövő évi költségvetésről. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint az idei szavazás több szempontból is különleges lesz.

Egyrészt soha nem volt ilyen korán Magyarországon zárószavazás költségvetésről, másrészt soha nem volt még ilyen takarékos költségvetés választási évben.

A 2010-es költségvetés legfontosabb elemei:

– 28 500 forintos bérköltség-támogatás azon vállalkozások részére, akik rendelkezésre állási támogatásra jogosultakat (RÁT) foglalkoztatnak

– Emelkedik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési és egyéb kötelezettségüket megszegő munkaadókra kiszabható bírság mértéke

– Négy olyan egymással összefüggő javaslat vitája kezdődik meg a parlamentben, amelyek elfogadása esetén növekszik az ügyfelek biztonsága és a pénzügyi felügyeleti rendszer is erősödik

– Kitérnek a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat fontosabb elemeire, mely elősegítené a közpénzek tisztességes felhasználását

– Az alkalmi munkavállalás átláthatóbbá tétele és az alkalmi munkavállalói könyv is, amit úgynevezett blankettaszerződés váltana fel az öt napot meghaladó foglalkoztatás esetén

APEH és VOSZ kooperáció

A hazai mikro-és kisvállalkozások megsegíése érdekében az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Közép-magyarországi Regionális Szervezete közös megállapodást írt alá pénteken.

Az adóhatóság pénteken közleményt adott ki, melyben külön kihangsúlyozta, hogy az APEH és VOSZ közösen aláírt megállapodásának célja a mikro-, kis- és középvállalkozói kör adózási feltételeinek javítása.

Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az elmúlt években már több ehhez hasonló kooperációt valósított meg és kötött együttműködési megállapodást más társszervekkel és kamarákkal.

Az árfolyam gyengült, de stabilizálódott

Úgy tűnik enyhül a dubaji-sokk okozta hatás és stabilizálódni látszanak az árfolyamok is. Az euró csütörtökön 271,70; ma már 273,22-273,75 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben.

A Dubai World fizetésképtelensége bizalmi válság hullámot indított el a tőzsdéken és a devizapiacon. Az európai tőzsdék három százalék körüli, az ázsiai tőzsdék 2-5%-os veszteséget szenvedtek el.

A Fitch Ratings szakértői, a közép-kelet-európai bankrendszerek jövőjéről szóló szakkonferencián rámutattak, hogy az elkövetkező időszakot leginkább Dubaj és térsége fogja megszenvedni, Kelet Európában nem várható a tavalyihoz hasonló súlyos megingás.

Az európai tőzsdeindexek emelkedésnek indultak, korrigálták veszteségeiket, elemzők szerint feltehetően az euró dollárral szembeni erősödése sem torpan meg ha a jelenlegi trend folytatódik, de nem zárták ki a gyengülés esélyét sem.

A kereskedők nem tartják valószínűnek a 275 forintos euró árfolyam meghaladását annak erős ellenállása miatt. A dubaji válság lecsillapodásáig a piac 270-275 közötti forint árfolyamot vár.

Matolcsy: Zöld forradalom

Magyarországnak új energiapolitikára van szüksége, melynek alapja a zöldenergia kell legyen – jelent meg Matolcsy György írása a Heti Válaszban. Eközben a Figyelő szerint, amennyiben a 2010-es választáson a FIDESZ győz, nagy valószínűséggel Matolcsy lesz a gazdasági miniszter.

David JC MacKay, a Cambridge-i Egyetem professzorának nemrég publikált könyvét mutatta be Matolcsy György a Heti Válaszban.

A könyv szerint 2050-re az emberiségnek véget kell vetnie a fosszilis energia 250 éves uralmának, mert a függés nem csak aláássa az országok energiabiztonságát, de a széndioxid kibocsájtás miatt a klímaváltozás halálos fenyegetést jelent az emberiség számára.

A könyv három lehetséges megoldást vázol a probléma ellen, melyek közül az első kettő társadalmilag járhatatlan (népességcsökkentés vagy életmódunk feladása), emiatt csak a harmadik út maradt nyitva előttünk, ez pedig nem más, mint az új energia előállítására alkalmas módszerek széles körű bevezetése.

Eközben a Figyelő mai számában megjelent azt állítja, hogy exkluzív információi vannak a Fidesz kormányterveiről. Matolcsy György jó eséllyel gazdasági miniszter lehet, ha a 2010-es választásokat a Fidesz nyeri.

Ismét előtérben az alternatív energia

2010 ismét a megújuló energiaforrásoknak kedvez, különösen a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében kiírt pályázatokra is érdemes figyelni.

A válság ellenére sikeresen zárja az idei évet a K&H Pályázati tanácsadó igazgatósága. Kétéves működése alatt mintegy 5 milliárd forint európai uniós támogatást sikerült bevonniuk a magyarországi gazdasági életbe.

A 90%-os sikerráta alapján pozitívan állnak a jövő évi pályázatok sikeréhez is, ahol már a megújuló energia is nagyobb szerephez juthat.

Amíg az idei év nagy pályázati favoritjai egyértelműen a kis értékű gép- és eszközbeszerzési kiírások voltak és a telephely-fejlesztési pályázatokat is komoly érdeklődés kísérte, a jövő év favoritja valószínűleg a megújuló energia lesz.

Ennek az az oka, hogy a program kereteinek kihasználtsága igen alacsony és emiatt a legnagyobb, eddig kihasználatlan potenciál rejlik benne.

Ennek oka legtöbbször abban rejlik, hogy a KEOP pályázatok pénzügyi és szakmai előkészítésének igénye komoly nehézségek elé állítja a pályázókat.

A szakemberek a KEOP pályázati feltételek további egyszerűsítésében látják a megoldást. Azért is tartják különösen fontosnak a pályázati érdeklődés fenntartását, mert egyes pályázatok átfutási ideje elérheti akár a 2 évet is, így az első kifizetésekre 2011-12-ben kerülhet sor.

Kamatcsökkenés várható?

Optimista becslések szerint akár 0.75 százalékponttal is csökkentheti a jelenleg 7,0 százalékos jegybanki alapkamatot a monetáris tanács hétfői ülésén.

A monetáris tanács legutóbb ez év október 19.-én döntött a jegybanki alapkamat csökkentéséről, a mostani 7,0 százalékra. Nagy valószínűséggel a november 23.-i ülésen újabb csökkenés várható.

7,0 százalék alatt utoljára 2006 júliusában állt az akkori jegybanki alapkamat. Optimista becslések szerint, amennyiben a jelenlegi tendencia erősödik, jövő év végére akár 6,0 százalékra is csökkenhet az alapkamat értéke.

A 4cast, a Reuters és a Dow Jones Newswires elemzői szinte mind egyhangúan minimális 50 bázispontos kamatcsökkenést prognosztizál. Egyes optimista becslések 75 bázispontra teszik ezt az értéket.

Már több mint 1800 milliárddal tartoznak az APEH-nak

Az APEH legújabb adatai szerint az elmúlt egy évben 300 milliárd forinttal nőtt az az adótartozások összege. 1423 olyan vállalkozás szerepel a nyilvántartásban, akiknek 100 millió forintot meghaladó adótartozásuk van az állam felé.

Drámain nőtt az adótartózók száma és az adótartozás teljes összege az APEH felé az elmúlt egy évben. Jelenleg 850.000 magánszemély és a körülbelül 750.000 ezer vállalkozásból mintegy 400.000-en vannak rajta az adósok listáján.

A vállalkozások az 1800 milliárdból mintegy 1600 milliárdot halmoztak föl az elmúlt évek során. Ezen adótartozások behajtása egyre kétségesebb, figyelembe véve, hogy sokan közülük már felszámolt cégek.

Vannak olyan vállalatok, akik már milliárdos tartozást görgetnek folyamatosan maguk előtt.

Offshore mutyizás?

Lezárult az a korszak, amikor offshore cégek révén kvázi adómentesen lehetett működni. Ennek ellenére úgy tűnik, még mindig működnek bizonyos kiskapuk.

A kormány évek óta próbál fellépni bizonyos offshore cégek adókerülő magatartása ellen, mostanra úgy tűnik siker koronázza az erőfeszítéseket. A módosító javaslatok alapján számos változás történt az ellenőrzött külföldi társaságok szabályozásában.

Az továbbra sem változik, hogy a magyar tulajdonú külföldi cégek eredménye már „hazahozatal” nélkül is adóköteles lesz Magyarországon is. A módosítások révén azonban új kiskapuk nyílnak meg abban a tekintetben, hogy az adott cég mi alapján minősül külföldi társaságnak (továbbiakban CFC).

Ha egy cég az adott államban valós gazdasági jelenléttel bír, akkor már nem minősül CFC-nek, ehhez a vállalatnak csupán saját eszközökkel és néhány munkavállalóval kell rendelkeznie az adott országban. A továbbiakban mentesül az ellenőrzött bélyegtől a külföldi társaság akkor is, ha legalább 25 százaléka egy tőzsdén bejegyzett cég tulajdonában van.

Szigorítás azonban, hogy egy magánszemély akkor is tényleges tulajdonosnak minősül, ha csak 10%-os részesedése van az adott cégben. Akkor is kötelező adóznia a cégnek, ha bevételeinek többsége magyarországi forrásból származik. Fontos szigorítás, hogy a kamatot, a jogdíjat és a szolgáltatási díjakat a jövő év elejétől 30%-os forrásadó terheli (a külföldre utalt összegek után)

A VÉSZ levele az EU petíciós bizottságának

A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége panaszt nyújtott be az unió petíciós bizottságának, a hazai kis-és középvállalkozásokat sújtó terhek és versenyhátrányt okozó szabályozások miatt.

A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége szerint a kormány 1800 milliárdos csomagja, mely a magyar kis-és középvállalkozások kritikus helyzetén hivatott segíteni, érdemi változást nem eredményezett.

A kialakult helyzet miatt a VÉSZ első sorban a kormányt tartja felelősnek, a versenyképesség és foglalkoztatottság ellehetetlenítése, valamint a magas adó- és járulékterhek miatt.

A VÉSZ azt is kiemeli, hogy a közbeszerzési eljárásokban sokszor olyan Magyarországon bejegyzett külföldi cégek vesznek részt, akik bizonyíthatóan visszaélnek az erőfölényükkel. Ehhez persze hozzá kell tenni azt is, hogy sok esetben a hazai vállalkozások nem rendelkeznek azzal a háttérrel, ami egy közbeszerzés megnyeréséhez kellene.

Külön kiemelték a korrupciós visszaéléseket, a helyzetet ellehetetlenítő bürokráciát és a helyzeten javító reformok elmaradását. Mindennapi negatívum az állami intézmények büntetést előtérbe helyező magatartása, ugyanis a VÉSZ szerint az APEH sokszor potenciális bűnözőként tekint a hazai vállalkozásokra.

A helyzetet külön nehezíti a körbetartozások láncolata. A helyzet gyakran odáig fajul, hogy az APEH kíméletlenül behajtja a kiadott számlához köthető adókat, pedig sok esetben (pont a körbetartozások miatt), azok kiegyenlítése még nem történt meg. A VÉSZ szerint ezért az adózás alapja a pénzbeli teljesítés, nem pedig a kiállított számla kellene legyen.

A bankok és a vállalkozók kapcsolata sem felhőtlen. A VÉSZ állítása szerint a bankok az egyoldali szerződésmódosításokkal és indokolatlan plusz költségekkel sodorják lehetetlen helyzetbe a vállalkozásokat.