2012. április hónap bejegyzései

Budapesti vállalkozások kerület szerint

A Kerületi.Info egy olyan oldal, ahol kerületek szerint lebontva jelennek meg az adott kerületben található vállalkozások. Az oldal azzal a céllal jött létre, hogy a kifejezetten egy adott kerület kiszolgálását célzó vállalkozások hatékonyan tudják hirdetni magukat. Budapesti vállalkozások kerületek szerint. Az oldal esélyt ad azoknak a vállalkozásoknak, akik a helyhez kötöttségük miatt nem tudnak az internet kínálatával versengeni.

A sárga csekk és a hiteltörlesztés után is adót kell fizetnünk?

Egyelőre bizonytalan, hogy mely pénzügyi műveletek után kellene fizetni az új forgalmi adót, de feltehetően a munkabér utalása, a bankautomatás készpénzfelvétel és a csoportos beszedési megbízások után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő tranzakciós adót.

A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.

Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.

Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.

Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.

Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.

Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.

Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.

Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.

Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.

Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.

Új adózási forma a vállalkozóknak az év végére?

Keveset tudni az új adózási formáról, amit a vállalkozások számára tervez a Nemzetgazdasági Minisztérium. Annyi biztos, hogy az evát hivatott felváltani és a tervek szerint mintegy 200-300 ezer vállalkozást fogadna be az adózási forma.

Amennyiben a kormány is jóváhagyja, az év végére megszűnne az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), helyét a most készülő új szabályrendszer venné át.

A részletekről keveset tudni, a változással állítólag nem emelkednének az adóterhek, de csökkentené a papírmunkát a vállalkozások számára. A tervek szerint az új adózási forma közel 200-300 ezer vállalkozást fogadna be.

A szabad vállalkozási övezetek kapcsán a kormány terve, hogy amennyiben külföldi, vagy magyar vállalkozás szabad vállalkozási övezetben új munkahelyet teremt, akkor adó-és járulékkedvezményekhez jutna, emellett adminisztrációs segítséghez is juthat.

A kormány támogatja a szakemberek által kidolgozott kezdeményezést és a közeljövőben akár kísérleti program is indulhat, első lépésben három-négy helyszínt jelölnének meg (valószínűleg az ország keleti felében). Amennyiben az elképzelés működő képesnek bizonyul, azzal akár több tízezer ember juthat álláshoz.

Hullanak a cégek mint a legyek

Ötödik negyedéve folyamatosan nő a felszámolások és végelszámolások száma Magyarországon és ez alól az év első negyedéve sem kivétel. Idén már 5828 céggel szemben indult felszámolási és 9048 céggel szemben végelszámolási eljárás.

Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Ezzel szemben a csődeljárás elég népszerűtlen, idén ezekből csupán 45-öt indítottak. Az előző negyedévhez képest a felszámolások 33 százalékkal, a végelszámolások száma 54 százalékkal nőtt.

Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója szerint ez egy igen komoly problémát vetít előre, hiszen a Magyar vállalkozások között a fizetésképtelenség további növekedésére lehet számítani. Amennyiben a számok ebben az ütemben növekednek, az is megtörténhet, hogy minden 25.-ik cég megy a levesbe.

„Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált – elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.

A másik oldalon viszont bőven van utánpótlás. Az első negyedévben 16938 céget jegyeztek be, ezek nagy részét még tavaly év végén indították, úgy tűnik a cégalapítási illeték megemelése előtt többen is tiszta lappal akartak indulni.

A felszámolások terén az ágazatok komoly eltérést mutatnak. A gyakorlattal ellentétben meglepő módon az építőiparban a számok messze az országos átlag alatt maradtak. Más területeket viszont most ért el a felszámolási hullám, jellemzően a kiskereskedelemről, vendéglátóiparról és a pénzügyi szolgáltatókról beszélünk.

Lekerültünk a tíz legkockázatosabb ország listájáról

Tavaly ősz óta Magyarország a legkockázatosabb országok szégyenlistáján szerepelt, most végre lekerültünk róla.

Hónapok óta szinte folyamatosan a CMA Datavision “szégyenlistáján” szerepelt Magyarország, de most két amerikai szövetségi állam is megelőzött bennünket (nevezetesen Kalifornia és Illionis). Ezzel Spanyolországgal együtt lekerültünk a szégyenlistáról, így az európai országok közül már csak Ciprus, Ukrajna és Írország szerepel a tízes listán.

Beindult a NAV szűrő

Az első negyedévben több száz cég akadt fenn a NAV hálóján az új adóregisztrációs rendszer bevezetésével.

A NAV új gyakorlata azt a célt szolgálja, hogy kiszűrje azokat a fiktív vállalkozásokat és ügyvezetőket a cégalapítás és cégmódosítás során ahol jellemzően a vagyonátmentés a cél.

Ennél a vizsgálatnál minden esetben a vezető tisztségviselőt, vagy többségi befolyással rendelkező tagot veszi górcső alá a hatóság és akár meg is tagadhatják az adószám kiadását.

Ennek eredményeképp idén 12311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 „céghuszár” nem kezdheti meg a tevékenységét, mert a NAV jogerősen visszautasította a cég adószám iránti megállapításának kérelmét.

A már működő cégek esetében bekövetkezett változások miatt 3028 esetben merült fel olyan akadály, aminek következtében az adóhatóságnak le kellett folytatnia az eljárást.

Ez még nem minden.

Azok a cégek akik „túlélik” az adóregisztrációs eljárást, részletes kockázatelemzésnek vetik alá, amihez kapcsolódóan egy kérdőívet küldenek ki a cégnek az adózó által végezni kívánt tevékenység személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei meglétének elemzése céljából.

Az új eljárás alapján eddig közel 200 ellenőrzés elrendelésére került sor, amely 53 adószám felfüggesztését eredményezte.