A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.

Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.

Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.

Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.

Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.

Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.

Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.

Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.

Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.

Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.

Amennyiben a kormány is jóváhagyja, az év végére megszűnne az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), helyét a most készülő új szabályrendszer venné át.

A részletekről keveset tudni, a változással állítólag nem emelkednének az adóterhek, de csökkentené a papírmunkát a vállalkozások számára. A tervek szerint az új adózási forma közel 200-300 ezer vállalkozást fogadna be.

A szabad vállalkozási övezetek kapcsán a kormány terve, hogy amennyiben külföldi, vagy magyar vállalkozás szabad vállalkozási övezetben új munkahelyet teremt, akkor adó-és járulékkedvezményekhez jutna, emellett adminisztrációs segítséghez is juthat.

A kormány támogatja a szakemberek által kidolgozott kezdeményezést és a közeljövőben akár kísérleti program is indulhat, első lépésben három-négy helyszínt jelölnének meg (valószínűleg az ország keleti felében). Amennyiben az elképzelés működő képesnek bizonyul, azzal akár több tízezer ember juthat álláshoz.

A NAV új gyakorlata azt a célt szolgálja, hogy kiszűrje azokat a fiktív vállalkozásokat és ügyvezetőket a cégalapítás és cégmódosítás során ahol jellemzően a vagyonátmentés a cél.

Ennél a vizsgálatnál minden esetben a vezető tisztségviselőt, vagy többségi befolyással rendelkező tagot veszi górcső alá a hatóság és akár meg is tagadhatják az adószám kiadását.

Ennek eredményeképp idén 12311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 „céghuszár” nem kezdheti meg a tevékenységét, mert a NAV jogerősen visszautasította a cég adószám iránti megállapításának kérelmét.

A már működő cégek esetében bekövetkezett változások miatt 3028 esetben merült fel olyan akadály, aminek következtében az adóhatóságnak le kellett folytatnia az eljárást.

Ez még nem minden.

Azok a cégek akik „túlélik” az adóregisztrációs eljárást, részletes kockázatelemzésnek vetik alá, amihez kapcsolódóan egy kérdőívet küldenek ki a cégnek az adózó által végezni kívánt tevékenység személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei meglétének elemzése céljából.

Az új eljárás alapján eddig közel 200 ellenőrzés elrendelésére került sor, amely 53 adószám felfüggesztését eredményezte.

A technológia készen áll, a számok meggyőzőek, mégis meglepő, hogy milyen nagy az ellenállás az elektronikus megoldásokkal szemben.

A számlázási tevékenységhez kapcsolódó kiadások hazai viszonylatban is jelentősek, ennek árát nemcsak a gazdálkodó szervezetek fizetik meg, hanem a végfelhasználók, a lakossági fogyasztók is

Törvényi előírás is lehet belőle?

Figyelembe véve milyen komoly gazdaságpolitikai kérdésekben kell döntenie a jelenlegi kormányra az elkövetkező években, nem lenne meglepő, ha törvényileg is „rásegítenének” az elektronikus számlázásra történő átállásra.

Az állam ezzel közel 4 milliárd euró fölösleges kiadástól szabadulna meg évente.

Az UNIO is támogatja

A tapasztalatok alapján az Európai Unió országaiban évente több mint harmincmilliárd számla keletkezik, és ez a környezet mellett a vállalatok adminisztrációs költségeit is komolyan megterheli. Nem meglepő, hogy az Európai Unio is az e-számlázás terjedésének elősegítését szorgalmazza.

Tájékoztatás, könnyítés

A szakértők szerint a részletesebb tájékoztatás eloszlatná az e-számlákkal kapcsolatos hiedelmeket, illetve az elektronikus dokumentumok biztonságával kapcsolatos bizalmatlanságot is.

Az elektronikus számlák alacsony számának másik oka, hogy az átmenet időszakát éljük. A mai vállalkozók és vásárlók többsége még a készpénz „korszakában” szocializálódott, életüknek nem képezte szerves részét a számítógép és az internet (gondoljunk csak bele mekkora a szakadék egy mai tini és a szülei között, kizárólag a számítógépes ismeret szempontjából).

Az APEH célja, hogy az ügyfélszolgálati tevékenységét a lehető leggyorsabb ügyintézési idő mellett, a lehető leghatékonyabban végezhesse.

A felmérés eredményeit, az ügyfelek véleményét és ötleteit a hivatal figyelembe veszi a szolgáltatások és az ügyintézés fejlesztésekor, hogy adóügyeinket még könnyebben és egyszerűbben intézhessük a jövőben.

Az APEH kérdőív itt érhető el

A személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására a 0953-as sorszámú APEH bevallási nyomtatvány szolgál. A nyomtatványokat az adózók postai úton már korábban megkapták, illetve le is tölthetik az APEH honlapjáról.

Gyakori hiba, hogy az adózó nem pontosan adja meg az adóazonosító jelét vagy adószámát.

Az adóazonosító jelet és adószámot az adózó nevével együtt minden benyújtott oldalon szerepeltetni kell. Az ÁNYK használónak elég egyszer, a főlapon feltüntetni ezeket az adatokat.

Sokan elrontják a kifizető által levont adó sorát, és azt saját kötelezettségként tüntetik fel. A 0953-C lapon a kifizető (pl. a munkáltató) által levont adóelőleget “55. A kifizetők által levont adóelőleg összege” sorban kell feltüntetni.

Előfordul az is, hogy a munkáltatói adómegállapítást választók megfeledkeznek a munkáltatójuknak tett nyilatkozatukról, és önbevallást is tesznek. Ebben az esetben az APEH-nak adóvizsgálattal kell megállapítania melyik bevallás az érvényes.

Kilencszáz millió forint megfizetésére kötelezte az APEH azt a vállalkozást, amely egy kockázatelemzés során került az adóhatóság látókörébe. A probléma ugyanis az volt, hogy a társaság több százmillió értékben fogadott be olyan számlákat, amik mögött valódi teljesítés nem volt, illetve olyan gépjárművek szerepeltek a könyvelésben, melyek soha nem kerültek használatba.

A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a társaság pénzén felépítettek és felújítottak egy 450 millió forint értékű ingatlanegyüttest, amelyet a tulajdonosok magáncélra használtak, de az építéssel kapcsolatos forgalmi adót visszaigényelték. A vállalkozás emellett több számlát is indokolatlanul sztornóztatott, ezzel indokolatlan veszteséget okozva magának.

Miután a társaság átvette az adóellenőrzés jegyzőkönyvét, azzal próbáltak meg eltűnni az APEH látóköréből, hogy székhelyet változtattak.

A revízió a vállalkozásnál tapasztalt szabálytalanságok miatt a szankciókkal együtt 900 millió forint megfizetésére kötelezte a céget, valamint adócsalás és a számviteli törvény megsértése miatt büntető feljelentést tett.

Abban az esetben, ha hogy az adózó székhelye fiktív, cég képviselője (például Kft. ügyvezetője) fiktív személy, az APEH mérlegelés nélkül köteles határozatban elrendelni az adószám felfüggesztését.

A felfüggesztés ellen a közlést követően 15 napig lehet fellebbezni. Amennyiben ez nem történik meg, a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedik, majd amennyiben 90 napon belül az adózó nem kéri a felfüggesztés megszüntetését, illetve a felfüggesztést a hivatal sem szünteti meg, az adószámot határozattal törlik.

Az APEH a honlapján közzéteszi a felfüggesztett adószámú adózóknak a nevét, adószámát és a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját, az adatok a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig, illetve az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig maradnak ott.

Abban az esetben, ha a FIDESZ nyeri a választásokat és eltörlik a vagyonadót, a módosítás átfutási ideje miatt a bevallást meg kell tenni, máskülönben az APEH büntetést szab ki.

Az egyik lehetséges megoldás az adózó számára, hogy a bevallásnak határidőre leget tesz, de nem fizeti be adót. Ebben az esetben az APEH késedelmi kamatot állapít meg, de nem szab ki büntetést a késedelemért. Ha pedig valóban eltörlésre kerül a vagyonadó, akkor sem az ezzel járó adót, sem pedig a kamatokat nem kell megfizetni.

A másik megoldás, hogy az adózó a bevallási kötelezettségének is eleget tesz és az adót is befizeti. Ha pedig mégis eltörlésre kerül a vagyonadó, akkor az állam visszafizeti a pénzt az adózónak, a jegybanki alapkamattal együtt.

A vagyonadó másik problémája, hogy maga a vagyonadó-kalkulátor által hozott eredmények sem kifogásolhatóak. Még az APEH is arról nyilatkozott, hogy a kalkulátor inkább csak segítséget nyújt az adózóknak, és a kalkulátor által adott adatokat felhasználva saját maguk becsüljék meg az ingatlan értékét.

A késedelmi pótlékok és mulasztási bírságok szintén az APEH által kijelölt bankszámlára kell legyenek átutalva, egy összegben.

A befizetést akkor is egy számlára kell eszközölni, ha a cég több telephellyel is rendelkezik, emiatt több önkormányzat is jogosult lenne a bevételre.

Az APEH az így beérkezett összeget ezek után önkormányzatonként lebontja, a bevételre jogosult önkormányzatok között felosztja, majd pedig elszámolást készít. Az iparűzési adó újrafelosztására az összeg beérkezését követően legkésőbb 30 nappal kerül sor.

Késedelem esetén az APEH a késedelem minden napja után kamatot fizet a helyi önkormányzatnak.

Ha a fizetési kötelezettség nem teljes összegben teljesül, a felosztás az önkormányzatonként kimutatott tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékességnél a tartozás arányában történik.

A bevallott adóelőleget – a tényleges teljesítéstől függetlenül – az adóhatóság az előlegfizetés esedékességét megelőző munkanapon utalja át, ahogy az adóévet megelőző évre bevallott adót, az adóévre bevallott s megfizetett adóelőleg összegének különbözete alapján megállapított adóelőleg-kiegészítést és az adóévet megelőző évi bevallás alapján önkormányzatonként nettó módon megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet is.