A pert Kásler Árpád és felesége indította az OTP Bank ellen, az ügyben 2011. december 8.-án már a felperesek javára döntött, de az alperes felebezése folytán még várni kellett a másodfokú ítéletre.

A felperes azt kifogásolta, hogy a hitel folyósításakor a bank vételi árfolyamon folyósított, de amikor a hitel törlesztésére sor került akkor a törlesztőrészletet az aktuális eladási árfolyamon kellett megtennie. Ezzel a bank akkor is jelentős extraprofitra tett volna szert, ha a svájci frank árfolyama nem változik.

Természetesen a felperesek joggal állították, hogy a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.

A Szegedi ítélőtábla pedig kimondta, hogy az eladási árfolyam alkalmazása a törlesztéskor tisztességtelen, mert a folyósításkori és a törlesztéskori árfolyamnak egyneműnek kell lennie.

Ezt az ítéletet akár precedens értékűnek is tekinthetjük, így tömeges perek indulhatnak meg jó eséllyel a bankok ellen.

A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.

Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.

Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.

Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.

Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.

Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.

Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.

Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.

Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.

Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.

Amennyiben a kormány is jóváhagyja, az év végére megszűnne az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), helyét a most készülő új szabályrendszer venné át.

A részletekről keveset tudni, a változással állítólag nem emelkednének az adóterhek, de csökkentené a papírmunkát a vállalkozások számára. A tervek szerint az új adózási forma közel 200-300 ezer vállalkozást fogadna be.

A szabad vállalkozási övezetek kapcsán a kormány terve, hogy amennyiben külföldi, vagy magyar vállalkozás szabad vállalkozási övezetben új munkahelyet teremt, akkor adó-és járulékkedvezményekhez jutna, emellett adminisztrációs segítséghez is juthat.

A kormány támogatja a szakemberek által kidolgozott kezdeményezést és a közeljövőben akár kísérleti program is indulhat, első lépésben három-négy helyszínt jelölnének meg (valószínűleg az ország keleti felében). Amennyiben az elképzelés működő képesnek bizonyul, azzal akár több tízezer ember juthat álláshoz.

Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Ezzel szemben a csődeljárás elég népszerűtlen, idén ezekből csupán 45-öt indítottak. Az előző negyedévhez képest a felszámolások 33 százalékkal, a végelszámolások száma 54 százalékkal nőtt.

Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója szerint ez egy igen komoly problémát vetít előre, hiszen a Magyar vállalkozások között a fizetésképtelenség további növekedésére lehet számítani. Amennyiben a számok ebben az ütemben növekednek, az is megtörténhet, hogy minden 25.-ik cég megy a levesbe.

„Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált – elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.

A másik oldalon viszont bőven van utánpótlás. Az első negyedévben 16938 céget jegyeztek be, ezek nagy részét még tavaly év végén indították, úgy tűnik a cégalapítási illeték megemelése előtt többen is tiszta lappal akartak indulni.

A felszámolások terén az ágazatok komoly eltérést mutatnak. A gyakorlattal ellentétben meglepő módon az építőiparban a számok messze az országos átlag alatt maradtak. Más területeket viszont most ért el a felszámolási hullám, jellemzően a kiskereskedelemről, vendéglátóiparról és a pénzügyi szolgáltatókról beszélünk.

Hónapok óta szinte folyamatosan a CMA Datavision “szégyenlistáján” szerepelt Magyarország, de most két amerikai szövetségi állam is megelőzött bennünket (nevezetesen Kalifornia és Illionis). Ezzel Spanyolországgal együtt lekerültünk a szégyenlistáról, így az európai országok közül már csak Ciprus, Ukrajna és Írország szerepel a tízes listán.

Pár napja a késő esti híradóban ütötte meg a fülemet egy számadat, miszerint az államnak közel 1000 milliárdos kintlevősége van adótartozás formájában, melyből 800 milliárdot a céges adótartozók és 200 milliárdot a magánszemélyek tesznek ki.

A hétfői frankerősödés elemzők szerint 200 milliárd forint veszteséget eredményezett a devizaadósok számára.

Ezt a két számot összehasonlítva úgy érzem, hogy a magyarországi adótartozók kérdése eltörpül egy sokkal nagyobb probléma, nevezetesen a külföldi pénzpiaccal szembeni kiszolgáltatottság mellett. Lassan szállóigévé válik, hogy „A személyi jövedelemadó minden tíz forintjából hét az államadósság-törlesztésére megy el”.

Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy ne fizessünk adót, mert mint adófizető állampolgár én is elvárom, hogy ezen kötelezettségnek minden dolgozó ember eleget tegyen. Mégsem tudom elítélni azokat, akik a megélhetési problémáik, vagy éppen pont a hitelük miatt inkább azt választják, hogy fedél legyen a fejük fölött.

A fenti adatok tükrében egyértelmű, hogy az ország nem képes lépést tartani a külföldi pénzpiaccal, sem állami, sem pedig a magánszemélyek szintjén.

A kormány ugyan egyértelművé tette, hogy az őszi jogalkotási folyamatok egyik sarkalatos pontja lesz az államadósság növelésével járó felelősségek tisztázása, a gond csak az, hogy államadósság már most is van, nem is kicsi. A jelenlegi ütemezéssel fizetve még vagy két-háromszáz évig fizethetjük az államadósságot.

A technológia készen áll, a számok meggyőzőek, mégis meglepő, hogy milyen nagy az ellenállás az elektronikus megoldásokkal szemben.

A számlázási tevékenységhez kapcsolódó kiadások hazai viszonylatban is jelentősek, ennek árát nemcsak a gazdálkodó szervezetek fizetik meg, hanem a végfelhasználók, a lakossági fogyasztók is

Törvényi előírás is lehet belőle?

Figyelembe véve milyen komoly gazdaságpolitikai kérdésekben kell döntenie a jelenlegi kormányra az elkövetkező években, nem lenne meglepő, ha törvényileg is „rásegítenének” az elektronikus számlázásra történő átállásra.

Az állam ezzel közel 4 milliárd euró fölösleges kiadástól szabadulna meg évente.

Az UNIO is támogatja

A tapasztalatok alapján az Európai Unió országaiban évente több mint harmincmilliárd számla keletkezik, és ez a környezet mellett a vállalatok adminisztrációs költségeit is komolyan megterheli. Nem meglepő, hogy az Európai Unio is az e-számlázás terjedésének elősegítését szorgalmazza.

Tájékoztatás, könnyítés

A szakértők szerint a részletesebb tájékoztatás eloszlatná az e-számlákkal kapcsolatos hiedelmeket, illetve az elektronikus dokumentumok biztonságával kapcsolatos bizalmatlanságot is.

Az elektronikus számlák alacsony számának másik oka, hogy az átmenet időszakát éljük. A mai vállalkozók és vásárlók többsége még a készpénz „korszakában” szocializálódott, életüknek nem képezte szerves részét a számítógép és az internet (gondoljunk csak bele mekkora a szakadék egy mai tini és a szülei között, kizárólag a számítógépes ismeret szempontjából).

A piacok az új kormány első lépéseire várnak, elsősorban az EU-IMF hitelkeret újratárgyalására. A dollárt 195,35 forinton jegyezték 1,3604 dolláros euróárfolyam mellett hétfőn délelőtt. Péntek délután a dollár 198,80 forint, az euró 1,3433 dollár volt.

A svájci frank 184,15 forint volt 185,69 forint után, 100 japán jent hétfőn 208,94 forinton jegyeztek a pénteki 212,62 forinttal szemben. Az euró a hét végén az 1,36-os dollár fölé erősödött a péntekre még jellemző 1,35 alatti szintről, tükrözve a világgazdasági fellendülésbe vetett erősödő bizalmat, erősítve a kockázatvállalási hajlandóságot a devizapiacokon, különös tekintettel a görög adósságszolgálat hét végén újratárgyalt uniós támogatási mechanizmusára.

A bejutott pártok és vezetőik:

Orbán Viktor
FIDESZ KDNP 206 (53,37%)

Soha ennyien nem dolgoztak, nem szorítottak, nem imádkoztak ennyit a közös sikerért – fogalmazta meg köszönetét Orbán Viktor a választások éjszakáján a budapesti Vörösmarty téren a párt szimpatizánsai ezreinek jelenlétében, hozzátéve, „köszönöm a határon innen és túl élő nemzettársainknak”, gratulálva a „történelmi eredményhez”.

Mesterházy Attila
MSZP 28 (7,25%)

Mesterházy Attila az MSZP választási központjában tartott tájékoztatón közölte: választók leváltották az MSZP által támogatott kormányt, de arról is döntöttek, hogy az MSZP legyen az ellenzék legerősebb pártja. A második forduló az ellenzékről fog szólni, arról, milyen erős kontrollja lesz Orbán Viktornak, a Fidesz-kormánynak – mondta.

Vona Gábor
Jobbik 26 (6,74%)

A Jobbik elnöke szerint pártja sikeresen szerepelt az országgyűlési választás első fordulójában, hiszen 26 mandátumot megszerezve bejutott a Parlamentbe. Az eredmény mégis elmarad a Vona Gábor által várttól, mert az MSZP megelőzte a Jobbikot.

Schiffer András
LMP 5 (1,30%)

Az LMP tagjai megmutatták, hogy a politika szólhat a XXI. század Magyarországáról, és tisztességgel végig lehet csinálni egy kampányt – mondta Schiffer András, miután a Lehet Más a Politika (LMP) vezetői csatlakoztak egy belvárosi szórakozóhelyen ünneplő aktivistáihoz.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke az InfoRádióban rámutatott, hogy az olyan hungarikumok, mint a pálinka, a szürke marha vagy a mangalica a jelenlegi szabályozás révén nem jutnak elég támogatáshoz, hogy megmaradjanak.

Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő jó ötletnek tartja az új törvény megalkotását, azonban úgy véli, a problémát nem az Európai Uniónak kell megoldania, ez ugyanis magyar döntési kompetencia.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-elemzési főosztályvezetője azt nyilatkozta, hogy a külföldi üzletek polcain már most is megjelennek az uniós üzletekben a magyar eredet védett termékek, a marketing munka mellett hasznos lesz az új törvény is.

Berlinben a hét végén zárult a világ legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszer ipari szakvására, amelyen Magyarország most először szerepelt partnerországként.

Az elektronikus bevallási kötelezettségű adózók mostantól a HIPA bevallásukat is elektronikusan kötelesek teljesíteni.

Ami nem változott, hogy a HIPA bevallásokat mind vállalkozás, mind települési önkormányzati szinten ki kell tölteni.

A vállalkozó a 2010-ben először esedékessé váló HIPA előleg-részletet az önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján az önkormányzati adóhatóság számlájára köteles befizetni.

Önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlékot is települési önkormányzatonként, külön-külön kell kiszámítani és bevallani, de ön ellenőrizni csak a helyi iparűzési adót lehet, az adóelőleget nem.

A határidők változásában annyi történik, hogy a HIPA benyújtásának határideje 2011-től május 31.-e lesz.