A benzinüzemű személygépjárművek átalakításával akár 40%-os megtakarítás is elérhető, ennek ellenére még mindig igen lassan terjed a légnemű üzemanyagot használó járművek száma, ami feltehetően a lakosság rossz anyagi helyzetére vezethető vissza.

Sokan ennek ellenére hitelt vesznek föl, hogy az átalakítással hosszú távú megtakarítást érjenek el, nem mellékesen autócsere esetén sem vész el a közel kétszázezer forintos átalakítás, mivel a rendszer 80%-a átépíthető az új járműbe.

A gázüzemű autók nem csak anyagi, de környezeti szempontból is előnyösebbek. Egyrészt a gázüzemű autók elterjedése elősegítené a 2020-ra a közlekedésben előírt legalább 10 százalékos megújulóenergia-részarány teljesülését és az ország olajfüggősége is mérséklődne.

A személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására a 0953-as sorszámú APEH bevallási nyomtatvány szolgál. A nyomtatványokat az adózók postai úton már korábban megkapták, illetve le is tölthetik az APEH honlapjáról.

Gyakori hiba, hogy az adózó nem pontosan adja meg az adóazonosító jelét vagy adószámát.

Az adóazonosító jelet és adószámot az adózó nevével együtt minden benyújtott oldalon szerepeltetni kell. Az ÁNYK használónak elég egyszer, a főlapon feltüntetni ezeket az adatokat.

Sokan elrontják a kifizető által levont adó sorát, és azt saját kötelezettségként tüntetik fel. A 0953-C lapon a kifizető (pl. a munkáltató) által levont adóelőleget “55. A kifizetők által levont adóelőleg összege” sorban kell feltüntetni.

Előfordul az is, hogy a munkáltatói adómegállapítást választók megfeledkeznek a munkáltatójuknak tett nyilatkozatukról, és önbevallást is tesznek. Ebben az esetben az APEH-nak adóvizsgálattal kell megállapítania melyik bevallás az érvényes.

Adójogi szabályozás

A gazdasági társaság addig köteles megőrizni az adózással kapcsolatos iratanyagait amíg az adóhatóság adó megállapításához/ellenőrzéséhez való joga el nem évül. Ez a jog az adott adó bevallási és befizetési kötelezettségének évének végétől számított öt éven belül évül el. Mivel az adó bevallása és a befizetése jellemzően nem év végén szokott megtörténni, ezért érdemes hat évre félretenni ezeket a dokumentumokat.

Számviteli törvény

A számviteli törvény alapján a társaságnak az éves beszámolóit, üzleti jelentéseit, leltárt, főkönyvi kivonatot (vagyis minden alátámasztó iratot) legalább tíz évig, a számviteli iratokat és bizonylatokat nyolc évig köteles megőrizni.

Személyügyi, munkajogi iratok

Az ezen iratokra kezelésére vonatkozó jogszabályok kevésbé egyértelműek. A gyakorlati tapasztalatok alapján ezen iratok megőrzésére akár 50-80(!) év is javasolt.

Ennek az az oka, hogy bár a meglévő vagy volt munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságait a társadalombiztosító tartja nyilván, de abban az esetben ha az adatokban eltérés mutatkozik, a munkavállaló jogosult a meglévő vagy korábbi munkaadójától bekért adatokkal pótolni/igazolni azt.

Röviden megtörténhet az az eset, hogy évtizedekkel a végelszámolás után a munkavállaló felkeres bennünket, hogy a társaságnál rögzített adatokról másolatot kérjen.

Függő üzleti ügyek, jótállások

Végelszámolás esetén a társaság függő ügyleteit, vagy az esetlegesen később felmerülő jótállásokat általában egy új szervezetre/személyre ruházzák át.

Az ezekről szóló dokumentációkat minimum a szerződés/jótállás lejártáig célszerű megőrizni az esetlegesen később felmerülő jogviták elkerülése végett.

Egyéb dokumentumok

Azon dokumentumok (pl. promóciós anyagok, munkadokumentumok), amelyekről a törvény nem rendelkezik, egyéni igény szerint meg lehet tartani, vagy le lehet selejtezni.

Jegyzőkönyv, dokumentumok megőrzése

A végelszámolás során a leltárba vett iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Igény szerint a helyileg illetékes kerületi levéltár szakmai segítségét is leht kérni a jegyzék elkészítéséhez.

A tulajdonosoknak a végelszámolást követően dönteniük kell az iratok őrzésének helyéről és ezt a cégbíróság és APEH felé is be kell jelenteni.