Hírek kategória bejegyzései

cegtorles-01

Tovább nő a bedőlt cégek száma, de kevesebben tartoznak

Minden vélemény fontos számunkra

Az idei év első negyedévében több mint tizenkétezer céget törölt a cégbíróság, ráadásul az előző évben 23 százalékkal több cég szűnt meg, mint az azt megelőző évben ( a pontos szám 44477 kontra 36234).

2015 februárja volt a harmadik legtöbb cégtörlést hozó hónapja az örökranglistán. Ennél több cég mindössze idén januárban és tavaly októberben szűnt meg. Vagyis röviden elmondható, hogy a letisztulási folyamat halad tovább, az elmúlt években irdatlanul felduzzadt vállalkozások sorra dőlnek be. Bővebben… →

vasarnapinyitvatartas-001

Vasárnap is nyitva tartó üzletek

Minden vélemény fontos számunkra

Az szinte senkinek nem újdonság, hogy 2015 március 15.-től a boltok nagy része nem nyithat ki, de persze lesznek kivételek. A mai bejegyzéssel egy weboldalra szeretném felhívni a figyelmet amit nemrég indított a NaviPro csoport (Magyarország egyik legnagyobb mobilszoftver fejlesztője) és ahol azokat az üzleteket gyűjtik össze ahol vasárnap is lesz nyitvatartás.

A weboldal neve www.vasarnapinyitvatartas.hu és célja, hogy gyorsan és hatékonyan megtaláljuk azokat a kereskedelmi egységeket, melyek vasárnap is nyitva tartanak. A rendszer előnye, hogy a térkép mobiltelefonról is elérhető. Az eddigi adatok szerint több mint 3000 cég regisztrált.

Újabb rekordot döntött a cégtörlési hullám januárban

Minden vélemény fontos számunkra

Tovább folytatódott és soha nem látot magasságba emelkedett a cégtörlési hullám idén januárban. Tóth Tamás, az OPTEN szolgáltató igazgatója szerint – „A rekordszámú januári megszűnés azt tükrözi, hogy a gazdaság növekedése még nem érte el a mikro- és kisvállalkozások szintjét, ám ebben változást hozhatnak az újabb hitelprogramok”

Idén januárban 4214 cég szűnt meg itthon. A folyamat még 2011 év végén kezdődött és úgy tűnik korántsem ért még véget. Ennek oka abban rejlik, hogy a 2012-ig tartó alapítási láz miatt a magyarországi cégek száma jelentősen megugrott és jelenleg egy tisztulási folyamat megy végbe. Egy részüket maguk az alapítók számolják fel, jelentős hányaduk a hatóságok által kerülnek kiszűrésre.

A cégek megszűnésével párhuzamosan viszont nem nőtt a cégalapítási kedv. Az első hónapban 2104 gazdasági társaságot jegyeztek be, ami a tavalyi adatokhoz igazodik.

2015-ös évi adóváltozások 1.

Minden vélemény fontos számunkra

Autópályadíj a budapesti körgyűrűre

Az M0-as körgyűrű még be sem fejezett, de több szakaszát fizetőssé teszik. A fővárosba bevezető autópálya szakaszok is fizetősek lesznek. Ez igencsak rossz hír az erről a területről érkező ingázóknak. Megyei e-matricát kell váltaniuk, amelynek költsége évi 5 ezer forint. Az ezen a szakaszon elérhető üzletközpontokba látogatóknal megfontolandó, hogy ezen az útvonalon mennek-e ezután shoppingolni. A kormány mintegy 40 milliárd plusz bevételre számít.

Jelentősen drágul a cafetéria

A béren kívüli juttatások köre nem, de az utánuk fizetendő közteher jelentősen változik a jövő évben. A jelenlegi 37,5 % helyett 51,17 %-ot kell fizetni a javaslat szerint. A bérn kívülinek nem minősülő juttatások után a tervezett adó 65,79 %. A juttatásokat terhelő EHO 14-ről 27 %-ra emelkedik.

Az adómentes juttatások nem változnak.

Jövőre kötelező törzstőke emelés várható

Minden vélemény fontos számunkra

Újabb szigorítás várható a kisvállalkozások körében jövőre, nevezetesen 2014 márciusától már minimum 3 millió forint jegyzett tőkével lehet majd Kft.-t alapítani. Ez egyébként a már működő gazdasági társaságokra is vonatkozik, várhatóan nekik is meg kell majd emelniük a cég jegyzett tőkéjét.

A dolog ugyan még csak tervezet, de jó eséllyel törvény is lesz belőle – persze előtte el kell fogadni és hatályba is kell lépnie. A tervezet szerint a módosítás díjmentes lesz, akárcsak az idei évi székhely igazolások benyújtása esetében.

Jól látszik, hogy a kormány tovább szeretné szűkíteni a zavarosban halászó cégek számát. Sajnos ezzel a pályakezdő vállalkozók dolgát sem könnyítik meg, bár nekik még mindig ott van a Bt. alapítás lehetősége (500.000.-Forintig), ahol viszont a beltag teljes vagyonával felel a cég működéséért.

Újra előtérbe került a Görög csőd lehetősége

Minden vélemény fontos számunkra

Újabb rémhírek röppentek fel a pénzpiacon, miszerint a nemzetközi szervezetek végleg felhagyhatnak Görögország pénzzel történő támogatásával, ami elkerülhetetlenül a Görög államcsődhöz vezet.

Úgy tűnik az új rendszer alapjainak megteremtése, melyet az euroövezet megmentése érdekében igyekeznek létrehozni a tagállamok lassan halad, eközben a Görög helyzet rohamosan romlik.

A már eddig Görögországnak kiutalt támogatás visszafizetésével is adódnak gondok, a Görögök lassan haladnak az ehhez szükséges gazdasági tervek megvalósításával, a feltételként megszabott privatizáció ügyében sem sikerült komoly előrelépéseket tenni.

Mostanra oda jutottunk, hogy egyre kevésbé akaródzik a tagállamoknak további mentőcsomagot nyújtani Görögországnak. Az elemzők szerint a júniusi uniós csúcson történt előrelépések keltette bizalom illúziója mára szertefoszlott.

A Görögökkel ellentétben a Spanyolok jobban állnak a megszorító intézkedések bevezetésével, ők valószínűleg a jövőben további támogatásra is számíthatnak amennyiben ez szükségessé válik.

Mivel ilyen helyzettel még nem kellett szembenéznie az euroövezetnek ezért az elemzők bizonytalanok abban a kérdésben, hogy mire lehet számítani. Az itthoni helyzet szempontjából egyelőre biztató, hogy Európa figyelme még mindig a görög és spanyol helyzetre fókuszálódik, ezért van időnk az itthoni helyzetet helyreállítani.

Nem javul a helyzet a vállalkozók körében

Minden vélemény fontos számunkra

Egyre nő a felszámolt cégek száma Magyarországon, a felszámolások elsődleges oka a fizetésképtelenség. A szám 4,1 százalékra nőtt a tavalyi évhez képest, amikor ez a szám 3,3 százalék volt, derül ki a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) nemzetközi cégminősítő elemzéséből. Ez a szám korábban még soha nem volt ilyen magas.

Az idei felszámolások száma 30(!) százalékkal nőttek az előző év első feléhez képest, a végelszámolások száma is a duplájára nőtt, úgy tűnik egyre többen döntenek a cégük bezárása mellett.

A bedőlések legnagyobb aránya még mindig az építőipart érinti, ahol ez az érték 7,2 százalék, de nincsenek sokkal jobb helyzetben a szálláshely-szolgáltatók sem, a maguk 6,5%-val.

Az átlagos fizetési késedelem jelenleg 21 nap körül mozog, miközben az átlagos fizetési határidő 28 nap, vagyis egy cégnek jellemzően közel két hónapot kell várnia, hogy a pénzéhez jusson. Többek között ezért is egyre gyakoribb, hogy a cégek előre kérik el a pénzt amikor csak lehetséges.

A D&B várakozásai szerint középtávon csökkenni fog a magyarországi cégek száma, ezért is fontos, hogy a vállalkozók előre megvizsgálják lehetséges üzleti partnereik pénzügyi helyzetét és fizetőképességét, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülnek.

Pert vesztett az OTP egy devizahitelessel szemben

Minden vélemény fontos számunkra

Megszületett az első olyan jogerős ítélet, melyben egy devizaadós sikeresen beperelt egy magyarországi bankot. A Szegedi Ítélőtábla szerint az OTP tisztességtelenül járt el azzal, hogy devizai eladási árfolyamán szedte be az adóstól a törlesztőrészletet.

A pert Kásler Árpád és felesége indította az OTP Bank ellen, az ügyben 2011. december 8.-án már a felperesek javára döntött, de az alperes felebezése folytán még várni kellett a másodfokú ítéletre.

A felperes azt kifogásolta, hogy a hitel folyósításakor a bank vételi árfolyamon folyósított, de amikor a hitel törlesztésére sor került akkor a törlesztőrészletet az aktuális eladási árfolyamon kellett megtennie. Ezzel a bank akkor is jelentős extraprofitra tett volna szert, ha a svájci frank árfolyama nem változik.

Természetesen a felperesek joggal állították, hogy a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.

A Szegedi ítélőtábla pedig kimondta, hogy az eladási árfolyam alkalmazása a törlesztéskor tisztességtelen, mert a folyósításkori és a törlesztéskori árfolyamnak egyneműnek kell lennie.

Ezt az ítéletet akár precedens értékűnek is tekinthetjük, így tömeges perek indulhatnak meg jó eséllyel a bankok ellen.

A sárga csekk és a hiteltörlesztés után is adót kell fizetnünk?

Minden vélemény fontos számunkra

Egyelőre bizonytalan, hogy mely pénzügyi műveletek után kellene fizetni az új forgalmi adót, de feltehetően a munkabér utalása, a bankautomatás készpénzfelvétel és a csoportos beszedési megbízások után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő tranzakciós adót.

A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.

Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.

Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.

Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.

Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.

Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.

Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.

Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.

Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.

Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.

Új adózási forma a vállalkozóknak az év végére?

Minden vélemény fontos számunkra

Keveset tudni az új adózási formáról, amit a vállalkozások számára tervez a Nemzetgazdasági Minisztérium. Annyi biztos, hogy az evát hivatott felváltani és a tervek szerint mintegy 200-300 ezer vállalkozást fogadna be az adózási forma.

Amennyiben a kormány is jóváhagyja, az év végére megszűnne az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), helyét a most készülő új szabályrendszer venné át.

A részletekről keveset tudni, a változással állítólag nem emelkednének az adóterhek, de csökkentené a papírmunkát a vállalkozások számára. A tervek szerint az új adózási forma közel 200-300 ezer vállalkozást fogadna be.

A szabad vállalkozási övezetek kapcsán a kormány terve, hogy amennyiben külföldi, vagy magyar vállalkozás szabad vállalkozási övezetben új munkahelyet teremt, akkor adó-és járulékkedvezményekhez jutna, emellett adminisztrációs segítséghez is juthat.

A kormány támogatja a szakemberek által kidolgozott kezdeményezést és a közeljövőben akár kísérleti program is indulhat, első lépésben három-négy helyszínt jelölnének meg (valószínűleg az ország keleti felében). Amennyiben az elképzelés működő képesnek bizonyul, azzal akár több tízezer ember juthat álláshoz.