cegalapitas-tippek-01

7 tipp amire érdemes odafigyelni cégalapításkor

1. A forgalmi adónem megfelelő kiválasztása

Nem mindegy, hogy a cég tevékenysége és forgalma alapján ÁFA köteles, vagy sem. Ha a cégalapításkor rosszul határozzák meg az adónemet (pl. tévesen közösségi adószámot igényelnek), akkor viselni kell annak következményeit. Felesleges többletadminisztráció ÁFA bevalláskor és ÁFA fizetési kötelezettség (amikor nem is kellene). Vagy éppen pont az ÁFA visszaigénylés lehetőségétől esik el a cég. Ez azért is problémás, mivel az áfa kört év közben nem lehet módosítani. (tovább…)

Read More

Újabb rekordot döntött a cégtörlési hullám januárban

Tovább folytatódott és soha nem látot magasságba emelkedett a cégtörlési hullám idén januárban. Tóth Tamás, az OPTEN szolgáltató igazgatója szerint – „A rekordszámú januári megszűnés azt tükrözi, hogy a gazdaság növekedése még nem érte el a mikro- és kisvállalkozások szintjét, ám ebben változást hozhatnak az újabb hitelprogramok”

Idén januárban 4214 cég szűnt meg itthon. A folyamat még 2011 év végén kezdődött és úgy tűnik korántsem ért még véget. Ennek oka abban rejlik, hogy a 2012-ig tartó alapítási láz miatt a magyarországi cégek száma jelentősen megugrott és jelenleg egy tisztulási folyamat megy végbe. Egy részüket maguk az alapítók számolják fel, jelentős hányaduk a hatóságok által kerülnek kiszűrésre.

A cégek megszűnésével párhuzamosan viszont nem nőtt a cégalapítási kedv. Az első hónapban 2104 gazdasági társaságot jegyeztek be, ami a tavalyi adatokhoz igazodik.

Read More

2015-ös évi adóváltozások 1.

Autópályadíj a budapesti körgyűrűre

Az M0-as körgyűrű még be sem fejezett, de több szakaszát fizetőssé teszik. A fővárosba bevezető autópálya szakaszok is fizetősek lesznek. Ez igencsak rossz hír az erről a területről érkező ingázóknak. Megyei e-matricát kell váltaniuk, amelynek költsége évi 5 ezer forint. Az ezen a szakaszon elérhető üzletközpontokba látogatóknal megfontolandó, hogy ezen az útvonalon mennek-e ezután shoppingolni. A kormány mintegy 40 milliárd plusz bevételre számít.

Jelentősen drágul a cafetéria

A béren kívüli juttatások köre nem, de az utánuk fizetendő közteher jelentősen változik a jövő évben. A jelenlegi 37,5 % helyett 51,17 %-ot kell fizetni a javaslat szerint. A bérn kívülinek nem minősülő juttatások után a tervezett adó 65,79 %. A juttatásokat terhelő EHO 14-ről 27 %-ra emelkedik.

Az adómentes juttatások nem változnak.

Read More

Jövőre kötelező törzstőke emelés várható

Újabb szigorítás várható a kisvállalkozások körében jövőre, nevezetesen 2014 márciusától már minimum 3 millió forint jegyzett tőkével lehet majd Kft.-t alapítani. Ez egyébként a már működő gazdasági társaságokra is vonatkozik, várhatóan nekik is meg kell majd emelniük a cég jegyzett tőkéjét.

A dolog ugyan még csak tervezet, de jó eséllyel törvény is lesz belőle – persze előtte el kell fogadni és hatályba is kell lépnie. A tervezet szerint a módosítás díjmentes lesz, akárcsak az idei évi székhely igazolások benyújtása esetében.

Jól látszik, hogy a kormány tovább szeretné szűkíteni a zavarosban halászó cégek számát. Sajnos ezzel a pályakezdő vállalkozók dolgát sem könnyítik meg, bár nekik még mindig ott van a Bt. alapítás lehetősége (500.000.-Forintig), ahol viszont a beltag teljes vagyonával felel a cég működéséért.

Read More

A 2012-es változások hatása a cégalapítás terén

Rengeteg változás történt 2012-ben a cégalapítás piacon, így az év vége felé is kezdenek letisztulni a dolgok és lassan kirajzolódnak a változások hatásai. Az első és legfontosabb változás, hogy a cégalapítás folyamata lelassult és drágább lett, véget ért az a korszak, hogy pár perc alatt bejegyzik újonnan alapított cégünket. Általában heteket, de minimum napokat kell várnunk, mire a cég bejegyzésre kerül.

Ennek másik oka az adóregisztrációs eljárás bevezetése, aminek célja a fantomcégek kiszűrése azzal, hogy az ügyvezető vállalkozói múltját is vizsgálják alapításkor és adásvételkor egyaránt. A szűrő nagyon komolyan működik, ha a cégbíróságon még valahogy át is csúszik a dolog, akkor nem sokkal később a Nav-tól várhat levelet az ember, amiben értesítik az adószám törléséről és a cégtörvényességi felügyelet megindításáról.

A cégalapítási illeték és a hozzá szükséges papírok okozta pluszköltségek miatt kevesebb a meggondolatlan cégalapítás – de általánosságba véve is csökkent a cégalapítások száma. Emellett rengeteg cég szűnt meg, rekordmennyiségű cég ment a darálóba, ami hosszú távon a cégvilág tisztulásához vezethet.

A NAV is sokkal szigorúbb lett, a KOCKERD kérdőívet minden újonnan alakuló, de még a régi cégek közül is sokan megkapják. Ha a kérdőív nem kereste jelzéssel megy vissza, vagy zárós határidőn belül nem kerül kitöltésre (és visszaküldésre), akkor már törlik is a cég adószámát és lehet könyörögni, hogy visszaállítsák.

2011-ben a székhelyszolgáltatásokat kiemelten figyelték a hatóságok (különösen a fantomcégek miatt), de végül – amin személy szerint meglepődtem – a törvényhozás is felismerte, hogy a fantomcégek elleni harc nem a székhelyszolgáltatók „szekálásával” fog megoldódni. Helyette van adóregisztráció, kérdőív, kockázatelemzés és rendszeres ellenőrzés.

Ez utóbbival annyiban nem értek egyet, hogy Magyarországon szinte már betegesen sokat ellenőriz a NAV, ahelyett, hogy végre valóban csökkentenék a vállalkozások adminisztratív-és adóterheit. Minél jobban szorítanak annál több folyik ki az ujjaik közül, amivel hosszú távon nem érnek célt, csak tovább nyúzzák a már egyébként is agyonnyomorított tisztességes vállalkozókat.

Felértékelődött a jogszabályokat _jól ismerő_ könyvelők és ügyvédek értéke is. A NAV ellenőrzései során nem egyszer joghézagokra hivatkozva állapítanak meg szabálysértést, szabnak ki több milliós büntetéseket. A dologban az a szép, hogy egyszerre akarnak jogot értelmezni (többnyire a saját szájízük szerint, ráadásul nem egyszer rosszul) és bíráskodni, ami valljuk be őszintén nem szerencsés. Az ilyen esetek nagy részét ugyan megnyerik a vállalkozók, de az ezzel járó gyomorideget mégis ki téríti meg?

A változások egy része pozitív, de lassan itt lenne az ideje, hogy a másik oldalon a vállalkozók is kapjanak valamit. Kaphatnánk végre egy adórendszert, ami nem évente változik?

FONTOS

Azok akik még nem tették meg ne felejtsék el, hogy a 2012 március előtt alapított cégeknél minden esetben igazolni kell a székhelyhasználatot. Ehhez a tulajdonos által kiállított igazolásra van szükség (két tanús), amit a cégbíróságnak kell benyújtani. Ellenkező esetben törlik az adószámot és komoly bírságot szabnak ki.

Read More

A sárga csekk és a hiteltörlesztés után is adót kell fizetnünk?

Egyelőre bizonytalan, hogy mely pénzügyi műveletek után kellene fizetni az új forgalmi adót, de feltehetően a munkabér utalása, a bankautomatás készpénzfelvétel és a csoportos beszedési megbízások után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő tranzakciós adót.

A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.

Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.

Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.

Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.

Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.

Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.

Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.

Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.

Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.

Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.

Read More

Új adózási forma a vállalkozóknak az év végére?

Keveset tudni az új adózási formáról, amit a vállalkozások számára tervez a Nemzetgazdasági Minisztérium. Annyi biztos, hogy az evát hivatott felváltani és a tervek szerint mintegy 200-300 ezer vállalkozást fogadna be az adózási forma.

Amennyiben a kormány is jóváhagyja, az év végére megszűnne az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), helyét a most készülő új szabályrendszer venné át.

A részletekről keveset tudni, a változással állítólag nem emelkednének az adóterhek, de csökkentené a papírmunkát a vállalkozások számára. A tervek szerint az új adózási forma közel 200-300 ezer vállalkozást fogadna be.

A szabad vállalkozási övezetek kapcsán a kormány terve, hogy amennyiben külföldi, vagy magyar vállalkozás szabad vállalkozási övezetben új munkahelyet teremt, akkor adó-és járulékkedvezményekhez jutna, emellett adminisztrációs segítséghez is juthat.

A kormány támogatja a szakemberek által kidolgozott kezdeményezést és a közeljövőben akár kísérleti program is indulhat, első lépésben három-négy helyszínt jelölnének meg (valószínűleg az ország keleti felében). Amennyiben az elképzelés működő képesnek bizonyul, azzal akár több tízezer ember juthat álláshoz.

Read More

Hullanak a cégek mint a legyek

Ötödik negyedéve folyamatosan nő a felszámolások és végelszámolások száma Magyarországon és ez alól az év első negyedéve sem kivétel. Idén már 5828 céggel szemben indult felszámolási és 9048 céggel szemben végelszámolási eljárás.

Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Ezzel szemben a csődeljárás elég népszerűtlen, idén ezekből csupán 45-öt indítottak. Az előző negyedévhez képest a felszámolások 33 százalékkal, a végelszámolások száma 54 százalékkal nőtt.

Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója szerint ez egy igen komoly problémát vetít előre, hiszen a Magyar vállalkozások között a fizetésképtelenség további növekedésére lehet számítani. Amennyiben a számok ebben az ütemben növekednek, az is megtörténhet, hogy minden 25.-ik cég megy a levesbe.

„Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált – elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.

A másik oldalon viszont bőven van utánpótlás. Az első negyedévben 16938 céget jegyeztek be, ezek nagy részét még tavaly év végén indították, úgy tűnik a cégalapítási illeték megemelése előtt többen is tiszta lappal akartak indulni.

A felszámolások terén az ágazatok komoly eltérést mutatnak. A gyakorlattal ellentétben meglepő módon az építőiparban a számok messze az országos átlag alatt maradtak. Más területeket viszont most ért el a felszámolási hullám, jellemzően a kiskereskedelemről, vendéglátóiparról és a pénzügyi szolgáltatókról beszélünk.

Read More

Olcsóbb és környezetbarát: Autógáz

Miközben a benzin és gázolaj ára beláthatatlan mértékben folyamatosan növekszik, egyre nő az érdeklődés az autógáz iránt.

A benzinüzemű személygépjárművek átalakításával akár 40%-os megtakarítás is elérhető, ennek ellenére még mindig igen lassan terjed a légnemű üzemanyagot használó járművek száma, ami feltehetően a lakosság rossz anyagi helyzetére vezethető vissza.

Sokan ennek ellenére hitelt vesznek föl, hogy az átalakítással hosszú távú megtakarítást érjenek el, nem mellékesen autócsere esetén sem vész el a közel kétszázezer forintos átalakítás, mivel a rendszer 80%-a átépíthető az új járműbe.

A gázüzemű autók nem csak anyagi, de környezeti szempontból is előnyösebbek. Egyrészt a gázüzemű autók elterjedése elősegítené a 2020-ra a közlekedésben előírt legalább 10 százalékos megújulóenergia-részarány teljesülését és az ország olajfüggősége is mérséklődne.

Read More