A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.

Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.

Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.

Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.

Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.

Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.

Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.

Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.

Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.

Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.

Amennyiben a kormány is jóváhagyja, az év végére megszűnne az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), helyét a most készülő új szabályrendszer venné át.

A részletekről keveset tudni, a változással állítólag nem emelkednének az adóterhek, de csökkentené a papírmunkát a vállalkozások számára. A tervek szerint az új adózási forma közel 200-300 ezer vállalkozást fogadna be.

A szabad vállalkozási övezetek kapcsán a kormány terve, hogy amennyiben külföldi, vagy magyar vállalkozás szabad vállalkozási övezetben új munkahelyet teremt, akkor adó-és járulékkedvezményekhez jutna, emellett adminisztrációs segítséghez is juthat.

A kormány támogatja a szakemberek által kidolgozott kezdeményezést és a közeljövőben akár kísérleti program is indulhat, első lépésben három-négy helyszínt jelölnének meg (valószínűleg az ország keleti felében). Amennyiben az elképzelés működő képesnek bizonyul, azzal akár több tízezer ember juthat álláshoz.

Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Ezzel szemben a csődeljárás elég népszerűtlen, idén ezekből csupán 45-öt indítottak. Az előző negyedévhez képest a felszámolások 33 százalékkal, a végelszámolások száma 54 százalékkal nőtt.

Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója szerint ez egy igen komoly problémát vetít előre, hiszen a Magyar vállalkozások között a fizetésképtelenség további növekedésére lehet számítani. Amennyiben a számok ebben az ütemben növekednek, az is megtörténhet, hogy minden 25.-ik cég megy a levesbe.

„Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált – elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.

A másik oldalon viszont bőven van utánpótlás. Az első negyedévben 16938 céget jegyeztek be, ezek nagy részét még tavaly év végén indították, úgy tűnik a cégalapítási illeték megemelése előtt többen is tiszta lappal akartak indulni.

A felszámolások terén az ágazatok komoly eltérést mutatnak. A gyakorlattal ellentétben meglepő módon az építőiparban a számok messze az országos átlag alatt maradtak. Más területeket viszont most ért el a felszámolási hullám, jellemzően a kiskereskedelemről, vendéglátóiparról és a pénzügyi szolgáltatókról beszélünk.

A benzinüzemű személygépjárművek átalakításával akár 40%-os megtakarítás is elérhető, ennek ellenére még mindig igen lassan terjed a légnemű üzemanyagot használó járművek száma, ami feltehetően a lakosság rossz anyagi helyzetére vezethető vissza.

Sokan ennek ellenére hitelt vesznek föl, hogy az átalakítással hosszú távú megtakarítást érjenek el, nem mellékesen autócsere esetén sem vész el a közel kétszázezer forintos átalakítás, mivel a rendszer 80%-a átépíthető az új járműbe.

A gázüzemű autók nem csak anyagi, de környezeti szempontból is előnyösebbek. Egyrészt a gázüzemű autók elterjedése elősegítené a 2020-ra a közlekedésben előírt legalább 10 százalékos megújulóenergia-részarány teljesülését és az ország olajfüggősége is mérséklődne.

Ez persze nem az ő hibájuk. Egy olyan kultúrában nőttek fel, ahol a vállalkozók többsége első generációs, a szülők alkalmazottak voltak és nem rendelkeztek olyan tudással, amit átadhattak volna gyermekeiknek.

A kérdés azért is aktuális, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a „repüljön ki a gyerek a fészekből” és „mihamarabb kezdjen önálló életet” trend egyre inkább a háttérbe szorul és újra a nagycsaládos modell kezd előtérbe kerülni.

Nem csoda, hiszen az egyre keményebb gazdasági verseny, megélhetési nehézségek és különösen a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése is kíméletlenül mutatnak rá a kegyetlen valóságra, miszerint egyedül pokolian nehéz élet.

Éppen ezért mindazok, akik úgy gondolják, hogy vállalkozásuk jövője a családtagokban és különösen a gyerekekben rejlik, azoknak érdemes megszívlelnie az alábbi pár sort.

Egy családi vállalkozás igazi ereje a családtagok közti szoros kapcsolatban rejlik. Ez persze nagy mértékben függ attól, hogy a családtagok mennyire tekintik partnernek egymást a munkában, mennyire veszik ki a részüket a közös feladatokból, vagy ami a leggyakoribb probléma forrás szokott lenni – egy családi összezörrenés mekkora hatással van a vállalkozás életére.

Tény, hogy egy harmonikus családi kapcsolat a vállalkozást is pozitív irányba lendíti és ennek a fordítottja is igaz. Két dolog, amire igazán oda kell figyelni

1. a vállalkozás alapítója tanulja meg átadni a tudását

Külföldi statisztika, de a családi vállalkozások összeomlásának majdnem felét (47,7%) az alapító halála okozza. Ennek legtöbbször az az igen egyszerű oka, hogy nincs senki, akinek a vezető átadta volna azokat az alapvető ismereteket, napi rutinokat, üzleti partnerek listáját, amivel működtetni lehetne a céget.

2. a „trónörökösökben” és élnie kell a tűznek ami a vállalkozás sikeréhez vezetett

Szintén külföldi adat, hogy a családi vállalkozások 30%-a éli meg a második generációt, 12%-a lesz második és mindössze 3% az, ami harmadik generációs. A legtöbbször ugyanis hiányzik az a szemlélet, hogy a családi vállalkozást tovább kellene vinnie valakinek.

A technológia készen áll, a számok meggyőzőek, mégis meglepő, hogy milyen nagy az ellenállás az elektronikus megoldásokkal szemben.

A számlázási tevékenységhez kapcsolódó kiadások hazai viszonylatban is jelentősek, ennek árát nemcsak a gazdálkodó szervezetek fizetik meg, hanem a végfelhasználók, a lakossági fogyasztók is

Törvényi előírás is lehet belőle?

Figyelembe véve milyen komoly gazdaságpolitikai kérdésekben kell döntenie a jelenlegi kormányra az elkövetkező években, nem lenne meglepő, ha törvényileg is „rásegítenének” az elektronikus számlázásra történő átállásra.

Az állam ezzel közel 4 milliárd euró fölösleges kiadástól szabadulna meg évente.

Az UNIO is támogatja

A tapasztalatok alapján az Európai Unió országaiban évente több mint harmincmilliárd számla keletkezik, és ez a környezet mellett a vállalatok adminisztrációs költségeit is komolyan megterheli. Nem meglepő, hogy az Európai Unio is az e-számlázás terjedésének elősegítését szorgalmazza.

Tájékoztatás, könnyítés

A szakértők szerint a részletesebb tájékoztatás eloszlatná az e-számlákkal kapcsolatos hiedelmeket, illetve az elektronikus dokumentumok biztonságával kapcsolatos bizalmatlanságot is.

Az elektronikus számlák alacsony számának másik oka, hogy az átmenet időszakát éljük. A mai vállalkozók és vásárlók többsége még a készpénz „korszakában” szocializálódott, életüknek nem képezte szerves részét a számítógép és az internet (gondoljunk csak bele mekkora a szakadék egy mai tini és a szülei között, kizárólag a számítógépes ismeret szempontjából).

Branson szerint fontos: hogy kiválasztott munkatársaink tehetségesek legyenek és bízzunk bennük.

Vállalkozásunk piacképes legyen, a termékek vagy szolgáltatások egyedisége figyelemfelkeltő legyen.

Fontos az ár/érték arány, a magas minőség, a jó kiszolgálás lényeges elem az időzítés, hiszen gazdasági visszaesés idején minden sokkal olcsóbb, ezért érdemes több új vállalkozásba fogni.

A jól képzett munkaerőt most könnyebb megtalálni feltörekvő új cégek piachódítását mostanra időzíteni.

Branson úgy véli, a jó üzleti ötlet megvalósításához kemény munka, elkötelezettség és egy kis szerencse kell.

Sok vállalkozó túl hamar dobja be a törölközőt. A nehézségeket le kell győzni. A jó vállalkozó nem kifogást, hanem megoldást keres.

Branson üzenete: vágjon bele ötleteibe 2010-ben!

Ahogy a régi kínai közmondás tartja: a vagyonok a szép időkben születnek, a birodalmak viszont a kemény korokban.

Adójogi szabályozás

A gazdasági társaság addig köteles megőrizni az adózással kapcsolatos iratanyagait amíg az adóhatóság adó megállapításához/ellenőrzéséhez való joga el nem évül. Ez a jog az adott adó bevallási és befizetési kötelezettségének évének végétől számított öt éven belül évül el. Mivel az adó bevallása és a befizetése jellemzően nem év végén szokott megtörténni, ezért érdemes hat évre félretenni ezeket a dokumentumokat.

Számviteli törvény

A számviteli törvény alapján a társaságnak az éves beszámolóit, üzleti jelentéseit, leltárt, főkönyvi kivonatot (vagyis minden alátámasztó iratot) legalább tíz évig, a számviteli iratokat és bizonylatokat nyolc évig köteles megőrizni.

Személyügyi, munkajogi iratok

Az ezen iratokra kezelésére vonatkozó jogszabályok kevésbé egyértelműek. A gyakorlati tapasztalatok alapján ezen iratok megőrzésére akár 50-80(!) év is javasolt.

Ennek az az oka, hogy bár a meglévő vagy volt munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságait a társadalombiztosító tartja nyilván, de abban az esetben ha az adatokban eltérés mutatkozik, a munkavállaló jogosult a meglévő vagy korábbi munkaadójától bekért adatokkal pótolni/igazolni azt.

Röviden megtörténhet az az eset, hogy évtizedekkel a végelszámolás után a munkavállaló felkeres bennünket, hogy a társaságnál rögzített adatokról másolatot kérjen.

Függő üzleti ügyek, jótállások

Végelszámolás esetén a társaság függő ügyleteit, vagy az esetlegesen később felmerülő jótállásokat általában egy új szervezetre/személyre ruházzák át.

Az ezekről szóló dokumentációkat minimum a szerződés/jótállás lejártáig célszerű megőrizni az esetlegesen később felmerülő jogviták elkerülése végett.

Egyéb dokumentumok

Azon dokumentumok (pl. promóciós anyagok, munkadokumentumok), amelyekről a törvény nem rendelkezik, egyéni igény szerint meg lehet tartani, vagy le lehet selejtezni.

Jegyzőkönyv, dokumentumok megőrzése

A végelszámolás során a leltárba vett iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Igény szerint a helyileg illetékes kerületi levéltár szakmai segítségét is leht kérni a jegyzék elkészítéséhez.

A tulajdonosoknak a végelszámolást követően dönteniük kell az iratok őrzésének helyéről és ezt a cégbíróság és APEH felé is be kell jelenteni.

Kilencszáz millió forint megfizetésére kötelezte az APEH azt a vállalkozást, amely egy kockázatelemzés során került az adóhatóság látókörébe. A probléma ugyanis az volt, hogy a társaság több százmillió értékben fogadott be olyan számlákat, amik mögött valódi teljesítés nem volt, illetve olyan gépjárművek szerepeltek a könyvelésben, melyek soha nem kerültek használatba.

A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a társaság pénzén felépítettek és felújítottak egy 450 millió forint értékű ingatlanegyüttest, amelyet a tulajdonosok magáncélra használtak, de az építéssel kapcsolatos forgalmi adót visszaigényelték. A vállalkozás emellett több számlát is indokolatlanul sztornóztatott, ezzel indokolatlan veszteséget okozva magának.

Miután a társaság átvette az adóellenőrzés jegyzőkönyvét, azzal próbáltak meg eltűnni az APEH látóköréből, hogy székhelyet változtattak.

A revízió a vállalkozásnál tapasztalt szabálytalanságok miatt a szankciókkal együtt 900 millió forint megfizetésére kötelezte a céget, valamint adócsalás és a számviteli törvény megsértése miatt büntető feljelentést tett.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke az InfoRádióban rámutatott, hogy az olyan hungarikumok, mint a pálinka, a szürke marha vagy a mangalica a jelenlegi szabályozás révén nem jutnak elég támogatáshoz, hogy megmaradjanak.

Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő jó ötletnek tartja az új törvény megalkotását, azonban úgy véli, a problémát nem az Európai Uniónak kell megoldania, ez ugyanis magyar döntési kompetencia.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-elemzési főosztályvezetője azt nyilatkozta, hogy a külföldi üzletek polcain már most is megjelennek az uniós üzletekben a magyar eredet védett termékek, a marketing munka mellett hasznos lesz az új törvény is.

Berlinben a hét végén zárult a világ legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszer ipari szakvására, amelyen Magyarország most először szerepelt partnerországként.