Pár napja a késő esti híradóban ütötte meg a fülemet egy számadat, miszerint az államnak közel 1000 milliárdos kintlevősége van adótartozás formájában, melyből 800 milliárdot a céges adótartozók és 200 milliárdot a magánszemélyek tesznek ki.

A hétfői frankerősödés elemzők szerint 200 milliárd forint veszteséget eredményezett a devizaadósok számára.

Ezt a két számot összehasonlítva úgy érzem, hogy a magyarországi adótartozók kérdése eltörpül egy sokkal nagyobb probléma, nevezetesen a külföldi pénzpiaccal szembeni kiszolgáltatottság mellett. Lassan szállóigévé válik, hogy „A személyi jövedelemadó minden tíz forintjából hét az államadósság-törlesztésére megy el”.

Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy ne fizessünk adót, mert mint adófizető állampolgár én is elvárom, hogy ezen kötelezettségnek minden dolgozó ember eleget tegyen. Mégsem tudom elítélni azokat, akik a megélhetési problémáik, vagy éppen pont a hitelük miatt inkább azt választják, hogy fedél legyen a fejük fölött.

A fenti adatok tükrében egyértelmű, hogy az ország nem képes lépést tartani a külföldi pénzpiaccal, sem állami, sem pedig a magánszemélyek szintjén.

A kormány ugyan egyértelművé tette, hogy az őszi jogalkotási folyamatok egyik sarkalatos pontja lesz az államadósság növelésével járó felelősségek tisztázása, a gond csak az, hogy államadósság már most is van, nem is kicsi. A jelenlegi ütemezéssel fizetve még vagy két-háromszáz évig fizethetjük az államadósságot.

A benzinüzemű személygépjárművek átalakításával akár 40%-os megtakarítás is elérhető, ennek ellenére még mindig igen lassan terjed a légnemű üzemanyagot használó járművek száma, ami feltehetően a lakosság rossz anyagi helyzetére vezethető vissza.

Sokan ennek ellenére hitelt vesznek föl, hogy az átalakítással hosszú távú megtakarítást érjenek el, nem mellékesen autócsere esetén sem vész el a közel kétszázezer forintos átalakítás, mivel a rendszer 80%-a átépíthető az új járműbe.

A gázüzemű autók nem csak anyagi, de környezeti szempontból is előnyösebbek. Egyrészt a gázüzemű autók elterjedése elősegítené a 2020-ra a közlekedésben előírt legalább 10 százalékos megújulóenergia-részarány teljesülését és az ország olajfüggősége is mérséklődne.

Ez persze nem az ő hibájuk. Egy olyan kultúrában nőttek fel, ahol a vállalkozók többsége első generációs, a szülők alkalmazottak voltak és nem rendelkeztek olyan tudással, amit átadhattak volna gyermekeiknek.

A kérdés azért is aktuális, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a „repüljön ki a gyerek a fészekből” és „mihamarabb kezdjen önálló életet” trend egyre inkább a háttérbe szorul és újra a nagycsaládos modell kezd előtérbe kerülni.

Nem csoda, hiszen az egyre keményebb gazdasági verseny, megélhetési nehézségek és különösen a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése is kíméletlenül mutatnak rá a kegyetlen valóságra, miszerint egyedül pokolian nehéz élet.

Éppen ezért mindazok, akik úgy gondolják, hogy vállalkozásuk jövője a családtagokban és különösen a gyerekekben rejlik, azoknak érdemes megszívlelnie az alábbi pár sort.

Egy családi vállalkozás igazi ereje a családtagok közti szoros kapcsolatban rejlik. Ez persze nagy mértékben függ attól, hogy a családtagok mennyire tekintik partnernek egymást a munkában, mennyire veszik ki a részüket a közös feladatokból, vagy ami a leggyakoribb probléma forrás szokott lenni – egy családi összezörrenés mekkora hatással van a vállalkozás életére.

Tény, hogy egy harmonikus családi kapcsolat a vállalkozást is pozitív irányba lendíti és ennek a fordítottja is igaz. Két dolog, amire igazán oda kell figyelni

1. a vállalkozás alapítója tanulja meg átadni a tudását

Külföldi statisztika, de a családi vállalkozások összeomlásának majdnem felét (47,7%) az alapító halála okozza. Ennek legtöbbször az az igen egyszerű oka, hogy nincs senki, akinek a vezető átadta volna azokat az alapvető ismereteket, napi rutinokat, üzleti partnerek listáját, amivel működtetni lehetne a céget.

2. a „trónörökösökben” és élnie kell a tűznek ami a vállalkozás sikeréhez vezetett

Szintén külföldi adat, hogy a családi vállalkozások 30%-a éli meg a második generációt, 12%-a lesz második és mindössze 3% az, ami harmadik generációs. A legtöbbször ugyanis hiányzik az a szemlélet, hogy a családi vállalkozást tovább kellene vinnie valakinek.

A technológia készen áll, a számok meggyőzőek, mégis meglepő, hogy milyen nagy az ellenállás az elektronikus megoldásokkal szemben.

A számlázási tevékenységhez kapcsolódó kiadások hazai viszonylatban is jelentősek, ennek árát nemcsak a gazdálkodó szervezetek fizetik meg, hanem a végfelhasználók, a lakossági fogyasztók is

Törvényi előírás is lehet belőle?

Figyelembe véve milyen komoly gazdaságpolitikai kérdésekben kell döntenie a jelenlegi kormányra az elkövetkező években, nem lenne meglepő, ha törvényileg is „rásegítenének” az elektronikus számlázásra történő átállásra.

Az állam ezzel közel 4 milliárd euró fölösleges kiadástól szabadulna meg évente.

Az UNIO is támogatja

A tapasztalatok alapján az Európai Unió országaiban évente több mint harmincmilliárd számla keletkezik, és ez a környezet mellett a vállalatok adminisztrációs költségeit is komolyan megterheli. Nem meglepő, hogy az Európai Unio is az e-számlázás terjedésének elősegítését szorgalmazza.

Tájékoztatás, könnyítés

A szakértők szerint a részletesebb tájékoztatás eloszlatná az e-számlákkal kapcsolatos hiedelmeket, illetve az elektronikus dokumentumok biztonságával kapcsolatos bizalmatlanságot is.

Az elektronikus számlák alacsony számának másik oka, hogy az átmenet időszakát éljük. A mai vállalkozók és vásárlók többsége még a készpénz „korszakában” szocializálódott, életüknek nem képezte szerves részét a számítógép és az internet (gondoljunk csak bele mekkora a szakadék egy mai tini és a szülei között, kizárólag a számítógépes ismeret szempontjából).

Branson szerint fontos: hogy kiválasztott munkatársaink tehetségesek legyenek és bízzunk bennük.

Vállalkozásunk piacképes legyen, a termékek vagy szolgáltatások egyedisége figyelemfelkeltő legyen.

Fontos az ár/érték arány, a magas minőség, a jó kiszolgálás lényeges elem az időzítés, hiszen gazdasági visszaesés idején minden sokkal olcsóbb, ezért érdemes több új vállalkozásba fogni.

A jól képzett munkaerőt most könnyebb megtalálni feltörekvő új cégek piachódítását mostanra időzíteni.

Branson úgy véli, a jó üzleti ötlet megvalósításához kemény munka, elkötelezettség és egy kis szerencse kell.

Sok vállalkozó túl hamar dobja be a törölközőt. A nehézségeket le kell győzni. A jó vállalkozó nem kifogást, hanem megoldást keres.

Branson üzenete: vágjon bele ötleteibe 2010-ben!

Ahogy a régi kínai közmondás tartja: a vagyonok a szép időkben születnek, a birodalmak viszont a kemény korokban.

Az APEH célja, hogy az ügyfélszolgálati tevékenységét a lehető leggyorsabb ügyintézési idő mellett, a lehető leghatékonyabban végezhesse.

A felmérés eredményeit, az ügyfelek véleményét és ötleteit a hivatal figyelembe veszi a szolgáltatások és az ügyintézés fejlesztésekor, hogy adóügyeinket még könnyebben és egyszerűbben intézhessük a jövőben.

Az APEH kérdőív itt érhető el

A személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására a 0953-as sorszámú APEH bevallási nyomtatvány szolgál. A nyomtatványokat az adózók postai úton már korábban megkapták, illetve le is tölthetik az APEH honlapjáról.

Gyakori hiba, hogy az adózó nem pontosan adja meg az adóazonosító jelét vagy adószámát.

Az adóazonosító jelet és adószámot az adózó nevével együtt minden benyújtott oldalon szerepeltetni kell. Az ÁNYK használónak elég egyszer, a főlapon feltüntetni ezeket az adatokat.

Sokan elrontják a kifizető által levont adó sorát, és azt saját kötelezettségként tüntetik fel. A 0953-C lapon a kifizető (pl. a munkáltató) által levont adóelőleget “55. A kifizetők által levont adóelőleg összege” sorban kell feltüntetni.

Előfordul az is, hogy a munkáltatói adómegállapítást választók megfeledkeznek a munkáltatójuknak tett nyilatkozatukról, és önbevallást is tesznek. Ebben az esetben az APEH-nak adóvizsgálattal kell megállapítania melyik bevallás az érvényes.

A piacok az új kormány első lépéseire várnak, elsősorban az EU-IMF hitelkeret újratárgyalására. A dollárt 195,35 forinton jegyezték 1,3604 dolláros euróárfolyam mellett hétfőn délelőtt. Péntek délután a dollár 198,80 forint, az euró 1,3433 dollár volt.

A svájci frank 184,15 forint volt 185,69 forint után, 100 japán jent hétfőn 208,94 forinton jegyeztek a pénteki 212,62 forinttal szemben. Az euró a hét végén az 1,36-os dollár fölé erősödött a péntekre még jellemző 1,35 alatti szintről, tükrözve a világgazdasági fellendülésbe vetett erősödő bizalmat, erősítve a kockázatvállalási hajlandóságot a devizapiacokon, különös tekintettel a görög adósságszolgálat hét végén újratárgyalt uniós támogatási mechanizmusára.

A bejutott pártok és vezetőik:

Orbán Viktor
FIDESZ KDNP 206 (53,37%)

Soha ennyien nem dolgoztak, nem szorítottak, nem imádkoztak ennyit a közös sikerért – fogalmazta meg köszönetét Orbán Viktor a választások éjszakáján a budapesti Vörösmarty téren a párt szimpatizánsai ezreinek jelenlétében, hozzátéve, „köszönöm a határon innen és túl élő nemzettársainknak”, gratulálva a „történelmi eredményhez”.

Mesterházy Attila
MSZP 28 (7,25%)

Mesterházy Attila az MSZP választási központjában tartott tájékoztatón közölte: választók leváltották az MSZP által támogatott kormányt, de arról is döntöttek, hogy az MSZP legyen az ellenzék legerősebb pártja. A második forduló az ellenzékről fog szólni, arról, milyen erős kontrollja lesz Orbán Viktornak, a Fidesz-kormánynak – mondta.

Vona Gábor
Jobbik 26 (6,74%)

A Jobbik elnöke szerint pártja sikeresen szerepelt az országgyűlési választás első fordulójában, hiszen 26 mandátumot megszerezve bejutott a Parlamentbe. Az eredmény mégis elmarad a Vona Gábor által várttól, mert az MSZP megelőzte a Jobbikot.

Schiffer András
LMP 5 (1,30%)

Az LMP tagjai megmutatták, hogy a politika szólhat a XXI. század Magyarországáról, és tisztességgel végig lehet csinálni egy kampányt – mondta Schiffer András, miután a Lehet Más a Politika (LMP) vezetői csatlakoztak egy belvárosi szórakozóhelyen ünneplő aktivistáihoz.

Adójogi szabályozás

A gazdasági társaság addig köteles megőrizni az adózással kapcsolatos iratanyagait amíg az adóhatóság adó megállapításához/ellenőrzéséhez való joga el nem évül. Ez a jog az adott adó bevallási és befizetési kötelezettségének évének végétől számított öt éven belül évül el. Mivel az adó bevallása és a befizetése jellemzően nem év végén szokott megtörténni, ezért érdemes hat évre félretenni ezeket a dokumentumokat.

Számviteli törvény

A számviteli törvény alapján a társaságnak az éves beszámolóit, üzleti jelentéseit, leltárt, főkönyvi kivonatot (vagyis minden alátámasztó iratot) legalább tíz évig, a számviteli iratokat és bizonylatokat nyolc évig köteles megőrizni.

Személyügyi, munkajogi iratok

Az ezen iratokra kezelésére vonatkozó jogszabályok kevésbé egyértelműek. A gyakorlati tapasztalatok alapján ezen iratok megőrzésére akár 50-80(!) év is javasolt.

Ennek az az oka, hogy bár a meglévő vagy volt munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságait a társadalombiztosító tartja nyilván, de abban az esetben ha az adatokban eltérés mutatkozik, a munkavállaló jogosult a meglévő vagy korábbi munkaadójától bekért adatokkal pótolni/igazolni azt.

Röviden megtörténhet az az eset, hogy évtizedekkel a végelszámolás után a munkavállaló felkeres bennünket, hogy a társaságnál rögzített adatokról másolatot kérjen.

Függő üzleti ügyek, jótállások

Végelszámolás esetén a társaság függő ügyleteit, vagy az esetlegesen később felmerülő jótállásokat általában egy új szervezetre/személyre ruházzák át.

Az ezekről szóló dokumentációkat minimum a szerződés/jótállás lejártáig célszerű megőrizni az esetlegesen később felmerülő jogviták elkerülése végett.

Egyéb dokumentumok

Azon dokumentumok (pl. promóciós anyagok, munkadokumentumok), amelyekről a törvény nem rendelkezik, egyéni igény szerint meg lehet tartani, vagy le lehet selejtezni.

Jegyzőkönyv, dokumentumok megőrzése

A végelszámolás során a leltárba vett iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Igény szerint a helyileg illetékes kerületi levéltár szakmai segítségét is leht kérni a jegyzék elkészítéséhez.

A tulajdonosoknak a végelszámolást követően dönteniük kell az iratok őrzésének helyéről és ezt a cégbíróság és APEH felé is be kell jelenteni.

Vállalkozói jogvédelem biztosítás: Kártérítéses jogvédelem, a büntető és szabálysértési ügyek, a szerződéses jogvédelem, a munkajogi ügyek, ingatlan jogvédelem, óvadék, jogi tanácsadás

Családi jogvédelem biztosítás: Kártérítési ügyek, büntető és szabálysértéses ügyekben jogvédelem, szerződéses viták, munkaügyi jogvédelem, szociális és társadalombiztosítási jogvédelem, fogyasztói jogvédelem, ingatlan jogvédelem, forgalmi engedély és jogosítvány, valamint jogi tanácsadás

A jogvédelem biztosítás révén Ön több százezer forintot is nyerhet, akár egyetlen ügyön! Azzal, hogy nem kell a jogvédelem költségeit saját maga fizetnie ( a jogvédelem biztosító fizeti Ön helyett), Ön kockázat nélkül érvényesítheti jogait.

DAS jogvédelem, családi és céges jogvédelem