Az elektronikus bevallási kötelezettségű adózók mostantól a HIPA bevallásukat is elektronikusan kötelesek teljesíteni.

Ami nem változott, hogy a HIPA bevallásokat mind vállalkozás, mind települési önkormányzati szinten ki kell tölteni.

A vállalkozó a 2010-ben először esedékessé váló HIPA előleg-részletet az önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján az önkormányzati adóhatóság számlájára köteles befizetni.

Önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlékot is települési önkormányzatonként, külön-külön kell kiszámítani és bevallani, de ön ellenőrizni csak a helyi iparűzési adót lehet, az adóelőleget nem.

A határidők változásában annyi történik, hogy a HIPA benyújtásának határideje 2011-től május 31.-e lesz.

A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint, habát az első két negyedévben az APEH dolgozói kaptak prémiumot, az idei év hátralévő résézre már nem jut nekik több kifizetés. Az APEH dolgozói korábban úgy állapodtak meg a pénzügyminisztériummal, hogy amennyiben a tervezettnél több adót szednek be, akkor külön juttatásban részesünek, ami akár a fizetésük 30-40 százaléka is lehet.

Az idei évre tervezett adóbevételeket a válság miatt nem sikerült beszedni, Michalkó Péter az APEH Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának elnöke mégis azt kéri, az idei évi túlmunkát fizessék ki a dolgozóknak.

Habár Oszkó Péter pénzügyminiszter és az APEH képviselői pénteken találkoztak, az APEH dolgozók információi szerint mindössze annyi hangzott el, hogy a pénzügyminisztérium elégedett az APEH-vel, a tárcának nincs pénze fizetni.

Az elfogadott törvénybe még nem került bele, de jövőre az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái lesznek a mérvadóak a közteher-fizetésnek. Ez főleg azokat a vállalkozásokat érinti majd, akik eddig a minimálbér után fizettek jutalékot miközben jelentős osztalékra tettek szert.

A Pénzügyminisztérium az utolsó simításokat végzi azon az irányelven, hogy miként lehet meghatározni egy vállalkozás valós piaci tevékenységének értékét, hogy ezentúl ne a dupla minimálbér szerint kelljen járulékot fizetni.

Az elképzelés szerint az ÁFSZ munkavállalói bérstatisztikája lenne az irányadó elv. A nyár elején a tárca nevesítette a szolgálatot, de később alkotmányossági aggályok miatt végül nem került bele a törvénybe.

A minisztérium szerint alkotmányos probléma nem merülhet fel, ha nem törvénybe fektetik, hanem irányelvként alkalmazzák a módszert. A kérdés csak az, hogy mely időszakot kell az irányelv szerint tekinteni.

A minisztérium terve szerint az év elején elérhető adatok alapján kell majd kiszámolni a járulékalapot. Ezek azonban nem friss adatok, mivel pl. a 2009-ben közzétett adatok 2008 májusában kerültek rögzítésre az ÁFSZ-nél. A minisztérium ezt a problémát utólagos korrekciókkal kívánja kiküszöbölni.

A módszertan az APEH honlapjára kerül majd fel.

Az 1,257 milliárd forint értékű fejlesztés forradalmi áttörés lehet a magyarországi elektronikus ügyintézés és adminisztráció életében.

Három pozitív előnyt várnak az új rendszer bevezetésétől:

1. Az adózók online férhetnek hozzá a róluk tárolt adatokhoz, ezáltal gyorsul az ügyintézés
2. Az APEH társintézményei jobb minőségű szolgáltatást tudnak biztosítani
3. Várhatóan javul az önkéntes jogkövetés, ami az adóbevételek növekedéséhez vezet

Oszkó Péter pénzügyminiszter bejelentésekor külön kiemelte, hogy az ACM lényege abban rejlik, hogy a többféle adatállomány átfedése és egyenkénti lekérdezése helyett egyetlen gombnyomással elérhetővé válnak az adóalany adatai.