APEH címkéhez tartozó bejegyzések

Segítsük az APEH munkáját!

Az APEH tovább szeretné növelni együttműködését az adózókkal, ezért május 17.-e óta elérhető az az online kérdőív amin keresztül az adózók elmondhatják véleményüket az adóhatóság szolgáltatásairól és ügyfélszolgálati tevékenységének minőségéről

Az APEH célja, hogy az ügyfélszolgálati tevékenységét a lehető leggyorsabb ügyintézési idő mellett, a lehető leghatékonyabban végezhesse.

A felmérés eredményeit, az ügyfelek véleményét és ötleteit a hivatal figyelembe veszi a szolgáltatások és az ügyintézés fejlesztésekor, hogy adóügyeinket még könnyebben és egyszerűbben intézhessük a jövőben.

Az APEH kérdőív itt érhető el

Gyakori hibák az adóbevallásban

Május 20.-a a 2009-es adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás postára adásának illetve elektronikus elküldésének határideje. Mire érdemes figyelni, hogy ne legyen elrontva a bevallás?

A személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására a 0953-as sorszámú APEH bevallási nyomtatvány szolgál. A nyomtatványokat az adózók postai úton már korábban megkapták, illetve le is tölthetik az APEH honlapjáról.

Gyakori hiba, hogy az adózó nem pontosan adja meg az adóazonosító jelét vagy adószámát.

Az adóazonosító jelet és adószámot az adózó nevével együtt minden benyújtott oldalon szerepeltetni kell. Az ÁNYK használónak elég egyszer, a főlapon feltüntetni ezeket az adatokat.

Sokan elrontják a kifizető által levont adó sorát, és azt saját kötelezettségként tüntetik fel. A 0953-C lapon a kifizető (pl. a munkáltató) által levont adóelőleget “55. A kifizetők által levont adóelőleg összege” sorban kell feltüntetni.

Előfordul az is, hogy a munkáltatói adómegállapítást választók megfeledkeznek a munkáltatójuknak tett nyilatkozatukról, és önbevallást is tesznek. Ebben az esetben az APEH-nak adóvizsgálattal kell megállapítania melyik bevallás az érvényes.

Nem volt értelme székhelyváltozással trükközni

Székhely változtatással akarta elkerülni a végrehajtást egy Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárok által alapított társaság.

Kilencszáz millió forint megfizetésére kötelezte az APEH azt a vállalkozást, amely egy kockázatelemzés során került az adóhatóság látókörébe. A probléma ugyanis az volt, hogy a társaság több százmillió értékben fogadott be olyan számlákat, amik mögött valódi teljesítés nem volt, illetve olyan gépjárművek szerepeltek a könyvelésben, melyek soha nem kerültek használatba.

A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a társaság pénzén felépítettek és felújítottak egy 450 millió forint értékű ingatlanegyüttest, amelyet a tulajdonosok magáncélra használtak, de az építéssel kapcsolatos forgalmi adót visszaigényelték. A vállalkozás emellett több számlát is indokolatlanul sztornóztatott, ezzel indokolatlan veszteséget okozva magának.

Miután a társaság átvette az adóellenőrzés jegyzőkönyvét, azzal próbáltak meg eltűnni az APEH látóköréből, hogy székhelyet változtattak.

A revízió a vállalkozásnál tapasztalt szabálytalanságok miatt a szankciókkal együtt 900 millió forint megfizetésére kötelezte a céget, valamint adócsalás és a számviteli törvény megsértése miatt büntető feljelentést tett.

Tömeges adószám felfüggesztés?

Alig telt el a hónap fele, de az APEH máris több száz cégnek töröltette az adószámát. Az APEH általában negyedévente 2000-2500 ilyen határozatot hoz az általa el nem érhető, fiktívnek látszó cégekkel szemben.

Abban az esetben, ha hogy az adózó székhelye fiktív, cég képviselője (például Kft. ügyvezetője) fiktív személy, az APEH mérlegelés nélkül köteles határozatban elrendelni az adószám felfüggesztését.

A felfüggesztés ellen a közlést követően 15 napig lehet fellebbezni. Amennyiben ez nem történik meg, a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedik, majd amennyiben 90 napon belül az adózó nem kéri a felfüggesztés megszüntetését, illetve a felfüggesztést a hivatal sem szünteti meg, az adószámot határozattal törlik.

Az APEH a honlapján közzéteszi a felfüggesztett adószámú adózóknak a nevét, adószámát és a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját, az adatok a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig, illetve az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig maradnak ott.

Vagyonadó és kalkulátor

Van-e értelme a vagyonadó kalkulátort használni, amikor a három hónap múlva esedékes választások nagy esélyese bejelentette, mindenképpen eltörlik a vagyonadót ha hivatalba lépnek?

Abban az esetben, ha a FIDESZ nyeri a választásokat és eltörlik a vagyonadót, a módosítás átfutási ideje miatt a bevallást meg kell tenni, máskülönben az APEH büntetést szab ki.

Az egyik lehetséges megoldás az adózó számára, hogy a bevallásnak határidőre leget tesz, de nem fizeti be adót. Ebben az esetben az APEH késedelmi kamatot állapít meg, de nem szab ki büntetést a késedelemért. Ha pedig valóban eltörlésre kerül a vagyonadó, akkor sem az ezzel járó adót, sem pedig a kamatokat nem kell megfizetni.

A másik megoldás, hogy az adózó a bevallási kötelezettségének is eleget tesz és az adót is befizeti. Ha pedig mégis eltörlésre kerül a vagyonadó, akkor az állam visszafizeti a pénzt az adózónak, a jegybanki alapkamattal együtt.

A vagyonadó másik problémája, hogy maga a vagyonadó-kalkulátor által hozott eredmények sem kifogásolhatóak. Még az APEH is arról nyilatkozott, hogy a kalkulátor inkább csak segítséget nyújt az adózóknak, és a kalkulátor által adott adatokat felhasználva saját maguk becsüljék meg az ingatlan értékét.

2010-től az APEH kezeli a helyi iparűzési adót

2010-től az adózók egy bevallásban, települési önkormányzatonkénti bontásban vallják be adókötelezettségüket, majd pedig az APEH által kiírt helyi iparűzési adó számlára teljesítik a befizetésüket.

A késedelmi pótlékok és mulasztási bírságok szintén az APEH által kijelölt bankszámlára kell legyenek átutalva, egy összegben.

A befizetést akkor is egy számlára kell eszközölni, ha a cég több telephellyel is rendelkezik, emiatt több önkormányzat is jogosult lenne a bevételre.

Az APEH az így beérkezett összeget ezek után önkormányzatonként lebontja, a bevételre jogosult önkormányzatok között felosztja, majd pedig elszámolást készít. Az iparűzési adó újrafelosztására az összeg beérkezését követően legkésőbb 30 nappal kerül sor.

Késedelem esetén az APEH a késedelem minden napja után kamatot fizet a helyi önkormányzatnak.

Ha a fizetési kötelezettség nem teljes összegben teljesül, a felosztás az önkormányzatonként kimutatott tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékességnél a tartozás arányában történik.

A bevallott adóelőleget – a tényleges teljesítéstől függetlenül – az adóhatóság az előlegfizetés esedékességét megelőző munkanapon utalja át, ahogy az adóévet megelőző évre bevallott adót, az adóévre bevallott s megfizetett adóelőleg összegének különbözete alapján megállapított adóelőleg-kiegészítést és az adóévet megelőző évi bevallás alapján önkormányzatonként nettó módon megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet is.

APEH és VOSZ kooperáció

A hazai mikro-és kisvállalkozások megsegíése érdekében az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Közép-magyarországi Regionális Szervezete közös megállapodást írt alá pénteken.

Az adóhatóság pénteken közleményt adott ki, melyben külön kihangsúlyozta, hogy az APEH és VOSZ közösen aláírt megállapodásának célja a mikro-, kis- és középvállalkozói kör adózási feltételeinek javítása.

Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az elmúlt években már több ehhez hasonló kooperációt valósított meg és kötött együttműködési megállapodást más társszervekkel és kamarákkal.

Már több mint 1800 milliárddal tartoznak az APEH-nak

Az APEH legújabb adatai szerint az elmúlt egy évben 300 milliárd forinttal nőtt az az adótartozások összege. 1423 olyan vállalkozás szerepel a nyilvántartásban, akiknek 100 millió forintot meghaladó adótartozásuk van az állam felé.

Drámain nőtt az adótartózók száma és az adótartozás teljes összege az APEH felé az elmúlt egy évben. Jelenleg 850.000 magánszemély és a körülbelül 750.000 ezer vállalkozásból mintegy 400.000-en vannak rajta az adósok listáján.

A vállalkozások az 1800 milliárdból mintegy 1600 milliárdot halmoztak föl az elmúlt évek során. Ezen adótartozások behajtása egyre kétségesebb, figyelembe véve, hogy sokan közülük már felszámolt cégek.

Vannak olyan vállalatok, akik már milliárdos tartozást görgetnek folyamatosan maguk előtt.

A VÉSZ levele az EU petíciós bizottságának

A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége panaszt nyújtott be az unió petíciós bizottságának, a hazai kis-és középvállalkozásokat sújtó terhek és versenyhátrányt okozó szabályozások miatt.

A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége szerint a kormány 1800 milliárdos csomagja, mely a magyar kis-és középvállalkozások kritikus helyzetén hivatott segíteni, érdemi változást nem eredményezett.

A kialakult helyzet miatt a VÉSZ első sorban a kormányt tartja felelősnek, a versenyképesség és foglalkoztatottság ellehetetlenítése, valamint a magas adó- és járulékterhek miatt.

A VÉSZ azt is kiemeli, hogy a közbeszerzési eljárásokban sokszor olyan Magyarországon bejegyzett külföldi cégek vesznek részt, akik bizonyíthatóan visszaélnek az erőfölényükkel. Ehhez persze hozzá kell tenni azt is, hogy sok esetben a hazai vállalkozások nem rendelkeznek azzal a háttérrel, ami egy közbeszerzés megnyeréséhez kellene.

Külön kiemelték a korrupciós visszaéléseket, a helyzetet ellehetetlenítő bürokráciát és a helyzeten javító reformok elmaradását. Mindennapi negatívum az állami intézmények büntetést előtérbe helyező magatartása, ugyanis a VÉSZ szerint az APEH sokszor potenciális bűnözőként tekint a hazai vállalkozásokra.

A helyzetet külön nehezíti a körbetartozások láncolata. A helyzet gyakran odáig fajul, hogy az APEH kíméletlenül behajtja a kiadott számlához köthető adókat, pedig sok esetben (pont a körbetartozások miatt), azok kiegyenlítése még nem történt meg. A VÉSZ szerint ezért az adózás alapja a pénzbeli teljesítés, nem pedig a kiállított számla kellene legyen.

A bankok és a vállalkozók kapcsolata sem felhőtlen. A VÉSZ állítása szerint a bankok az egyoldali szerződésmódosításokkal és indokolatlan plusz költségekkel sodorják lehetetlen helyzetbe a vállalkozásokat.

Drámai helyzet az APEH-nál

A negyedéves plussz juttatások elmaradása drámai helyzetet idézett elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban (APEH). A drasztikus jövedelemcsökkenés elkeseredett tettekre sarkallhatja az APEH dolgozóit.

A korábbi szóváltás az elmaradó negyedévi extra juttatás elmaradása miatt (ami 30-40%-os extra jövedelmet is jelenthet) tovább fajul. Eddig csak sztrájkról, most már a szervezet teljes szétesésének lehetőségéről beszélt Michalkó Péter, az APEH szakszervezet vezetője.

A drasztikus jövedelemcsökkenés miatt megtörténhet, hogy egyes dolgozók feketén könyvelést, vagy más adóügyi munkát vállalnak.

Ennek elkerülésére merült föl annak a gondolata, hogy a kiesett keresetüket másodállásból származó jövedelemmel pótolhassák az APEH dolgozói.

A helyzet mostanra odáig fajult, hogy a szervezetben van olyan alkalmazott, aki ellen éppen az adóhivatal indított végrehajtást, mivel nem tudta kifizetni az illetéket az elmaradt jutalom miatt.