Ma még a legtöbb vállalkozás leragad annál a pontnál, hogy miként élje túl az elkövetkező éveket és nincs energiájuk azzal foglalkozni, hogyan hozzanak létre egy generációkon átívelő vállalkozást.

Ez persze nem az ő hibájuk. Egy olyan kultúrában nőttek fel, ahol a vállalkozók többsége első generációs, a szülők alkalmazottak voltak és nem rendelkeztek olyan tudással, amit átadhattak volna gyermekeiknek.

A kérdés azért is aktuális, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a „repüljön ki a gyerek a fészekből” és „mihamarabb kezdjen önálló életet” trend egyre inkább a háttérbe szorul és újra a nagycsaládos modell kezd előtérbe kerülni.

Nem csoda, hiszen az egyre keményebb gazdasági verseny, megélhetési nehézségek és különösen a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése is kíméletlenül mutatnak rá a kegyetlen valóságra, miszerint egyedül pokolian nehéz élet.

Éppen ezért mindazok, akik úgy gondolják, hogy vállalkozásuk jövője a családtagokban és különösen a gyerekekben rejlik, azoknak érdemes megszívlelnie az alábbi pár sort.

Egy családi vállalkozás igazi ereje a családtagok közti szoros kapcsolatban rejlik. Ez persze nagy mértékben függ attól, hogy a családtagok mennyire tekintik partnernek egymást a munkában, mennyire veszik ki a részüket a közös feladatokból, vagy ami a leggyakoribb probléma forrás szokott lenni – egy családi összezörrenés mekkora hatással van a vállalkozás életére.

Tény, hogy egy harmonikus családi kapcsolat a vállalkozást is pozitív irányba lendíti és ennek a fordítottja is igaz. Két dolog, amire igazán oda kell figyelni

1. a vállalkozás alapítója tanulja meg átadni a tudását

Külföldi statisztika, de a családi vállalkozások összeomlásának majdnem felét (47,7%) az alapító halála okozza. Ennek legtöbbször az az igen egyszerű oka, hogy nincs senki, akinek a vezető átadta volna azokat az alapvető ismereteket, napi rutinokat, üzleti partnerek listáját, amivel működtetni lehetne a céget.

2. a „trónörökösökben” és élnie kell a tűznek ami a vállalkozás sikeréhez vezetett

Szintén külföldi adat, hogy a családi vállalkozások 30%-a éli meg a második generációt, 12%-a lesz második és mindössze 3% az, ami harmadik generációs. A legtöbbször ugyanis hiányzik az a szemlélet, hogy a családi vállalkozást tovább kellene vinnie valakinek.