Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Ezzel szemben a csődeljárás elég népszerűtlen, idén ezekből csupán 45-öt indítottak. Az előző negyedévhez képest a felszámolások 33 százalékkal, a végelszámolások száma 54 százalékkal nőtt.

Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója szerint ez egy igen komoly problémát vetít előre, hiszen a Magyar vállalkozások között a fizetésképtelenség további növekedésére lehet számítani. Amennyiben a számok ebben az ütemben növekednek, az is megtörténhet, hogy minden 25.-ik cég megy a levesbe.

„Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált – elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.

A másik oldalon viszont bőven van utánpótlás. Az első negyedévben 16938 céget jegyeztek be, ezek nagy részét még tavaly év végén indították, úgy tűnik a cégalapítási illeték megemelése előtt többen is tiszta lappal akartak indulni.

A felszámolások terén az ágazatok komoly eltérést mutatnak. A gyakorlattal ellentétben meglepő módon az építőiparban a számok messze az országos átlag alatt maradtak. Más területeket viszont most ért el a felszámolási hullám, jellemzően a kiskereskedelemről, vendéglátóiparról és a pénzügyi szolgáltatókról beszélünk.

Főleg az autó- és építőipart érintette a gazdasági válság, de az összes ágazatban nőtt a fizetésképtelenség. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a multinacionális vállalatok és cégek, akiknek a termékét/szolgáltatását nehéz helyettesíteni nagyobb pénzügyi fegyelmet mutatnak, ám a legtöbb kis-és középvállalkozás az egyre kijjebb tolódó fizetésekkel kénytelen szembesülni.

A késve fizetés azonban könnyen tönkretehet egy túlélésre alapozó vállalkozást. Amíg tavaly 10,5 ezer, addig idén 14 ezer cég ellen indult felszámolási eljárás. Ezek az adatok azonban a korábbinál élesebb trükközésekre is utalnak, ugyanis tavaly decemberben közel 550 ezer cég működött Magyarországon, ez a szám idén 570 ezer körül mozog.

A recept egyszerű: A megrendelés teljesítése után a cég fizetés nélkül felszívódik. Ez többek között azért is történhet meg, mert a becslések szerint csak minden századik cég néz utána üzleti partnere fizetőképességének.

Az idei évi szeptemberi törvénymódosítások sem befolyásolták kedvezően a követeléskezelők helyzetét. Az egyik módosítás szerint ugyanis egy adós cég, saját kezdeményezésére, anélkül is csődeljárás alá kerülhet, hogy ehhez a hitelezői a beleegyezésüket adnák

A másik nehézséget az okozza, hogy a cégkivonatokban már nem lesz nyilvános a tulajdonosok, felügyelőbizottsági tagok lakcíme. Ez erősen szűkíti a vállalatok előzetes informálódási lehetőségeit üzleti partnereik múltjáról.

Hiába javul a gazdasági helyzet és érkeznek kedvező hírek a tengerentúlról és Európából, a gazdasági válság még nem ért véget a vállalkozások számára.

A 2008.-as októberi válság kirobbanását megelőzően évekig 1,8-2,0% között stagnált a felszámolt cégek aránya, ez a szám azonban drasztikusan megugrott 2,5-2,6 százalékra. A legkomolyabban érintett szektor az autóipar, építőipar és agrárszektor, de a rendíthetetlennek hitt informatikai szektorban is 1,3%-os arányra számítanak.

Lassan egyértelmű válik, hogy az az időszak, melynek öröksége a számtalan mikor-és kényszervállalkozás – megszűnik. Azok a vállalkozások, akik túlélésre rendelkeztek be az utóbbi években, most igencsak megsínylették-és fogják megsínyleni az elkövetkező időszakot.

Szerencsére a mérleg másik oldalán a gazdasági válságból felemelkedő új szemléletű, dinamikus cégek és a már biztos háttérrel rendelkező vállalkozások viszik tovább a magyar gazdaságot.