Magyarországon az utóbbi hónapokban stabilizálódni látszik a gazdasági helyzet, ennek ellenére még mindig nem egyértelmű, hogy az ország vezetése milyen irányvonal mellett teszi le a voksát a hazai gazdaság fellendítése érdekében.

Habár történnek előrelépések, tény, hogy még a stabilizáció időszaka sem zárult le teljesen (gondoljunk csak a továbbra is rendezetlen banki szerződésfelmondásokra, a megnövekedett munkanélküliségre és a számtalan végelszámolási eljárásra a kis-és középvállalkozások ellen).

Járay Zsigmond szerint a gazdaság szerkezete nagyon eltorzult, ezért az elmúlt 8 év kiugróan felelős.

Az autóipar, építőipar, ingatlanpiac és a mezőgazdaság különösen megsínylette ezt az időszakot, de továbbra is nyitott kérdés, hogy milyen intézkedésekkel kívánják újra fellendíteni ezeket az ágazatokat.

Hamis illuzió lenne a jelenlegi „biztonságérzet”?

A legfőbb okát, hogy a 90-es évek közép-európai vezetői szerep után 2008 őszére csőd közeli helyzetbe jutott Magyarország, a hibás választási kommunikációnak tudta be Bajnai.

Az MSZP és a Fidesz annak érekében, hogy minél több szavazatot szerezzenek, azokra koncentráltak, akik állami juttatásokból élnek és ez óhatatlanul olyan szociális többletkiadáshoz vezetett, amely megakadályozta az ország fejlődését. A magyarok jó ideig a lehetőségeiken felül éltek – mutatott rá a kormányfő.

A Bajnai-kormány három nagy reformlépése, a nyugdíj-, szociális- és adórendszerben bevezetett változása nagy vihart kavart a politikai közéletben.

Bajnai szerint Magyarországon az emberek megértik, hogy az ország stabilizálása érdekében szükség volt ezekre a népszerűtlen intézkedésekre és rámutatott, hogy az intézkedések hatására 14 százalékkal erősödött a forint.

A miniszterelnöknek a korrupció ellen olyan tervezetet kíván benyújtani a parlamentben, amely átláthatóbbá tenné a pártok finanszírozását. “Meggyőződésem:  Magyarországnak jelentősen javítania kell helyezését a Transparency International korrupcióellenes jegyzékén ahhoz, hogy más tekintetben is előbbre jusson” – hangsúlyozta Bajnai Gordon.

Ennek ellenére a héten gyengült a magyar deviza. Mire számíthatunk hosszú távon? Az Equilor szakértői szerint 2010 végére a 255-265-ös fizetősávban lehet a forint az euróval szemben.

A jegybanki alapkamat is rekordalacsony szintet érhet el.

A jegybank legutóbbi kamatcsökkentésével a hazai alapkamat 7,5 százalék, ami a válság kirobbanása előtti értéknél is alacsonyabb. Ennek ellenére a nemzetközi tendenciákhoz hasonlítva még mindig magas ez az adat. A környező térég országai közül egyedül Romániában magasabb az alapkamat.

Hosszabb távon az infláció csökkenésével és a befektetői hangulat javulásával elérhető közelségbe kerül a 6 százalékos jegybanki alapkamat szint.

A költségvetési hiány jövőbeni alakulása

2009 elején Izland után Magyarország volt a legkockázatosabb terület a befektetők szerint. Utólag megvizsgálva a helyzetet valószínűsíthető, hogy az államcsőd veszélye is fenyegetett. Ez a helyzet a politikai vezetést arra sarkallta, hogy egy sor válságkezelő intézkedést vezesenek be, aminek hatására stabilizálódni látszik a helyzet.

Mire számíthatunk gazdasági növekedés terén?

Ezen a téren kevésbé pozitív a mérleg. Miközben régiós versenytársaink többsége 2010-re már GDP növekedéssel kalkulálnak, közben nálunk a kormány álláspontja szerint 0,9 százalékos visszaesés várható.

Árfolyamváltozás a jövőre nézve.

Habár az idei év utolsó negyedévében várható némi visszaesés, hosszabb távon egyértelműen pozitív kép rajzolódik ki a magyarországi fizetőeszköz jövőjét illetően. Néhány elemzés már 245-ös árfolyamcélt jelöl meg.