A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége szerint a kormány 1800 milliárdos csomagja, mely a magyar kis-és középvállalkozások kritikus helyzetén hivatott segíteni, érdemi változást nem eredményezett.

A kialakult helyzet miatt a VÉSZ első sorban a kormányt tartja felelősnek, a versenyképesség és foglalkoztatottság ellehetetlenítése, valamint a magas adó- és járulékterhek miatt.

A VÉSZ azt is kiemeli, hogy a közbeszerzési eljárásokban sokszor olyan Magyarországon bejegyzett külföldi cégek vesznek részt, akik bizonyíthatóan visszaélnek az erőfölényükkel. Ehhez persze hozzá kell tenni azt is, hogy sok esetben a hazai vállalkozások nem rendelkeznek azzal a háttérrel, ami egy közbeszerzés megnyeréséhez kellene.

Külön kiemelték a korrupciós visszaéléseket, a helyzetet ellehetetlenítő bürokráciát és a helyzeten javító reformok elmaradását. Mindennapi negatívum az állami intézmények büntetést előtérbe helyező magatartása, ugyanis a VÉSZ szerint az APEH sokszor potenciális bűnözőként tekint a hazai vállalkozásokra.

A helyzetet külön nehezíti a körbetartozások láncolata. A helyzet gyakran odáig fajul, hogy az APEH kíméletlenül behajtja a kiadott számlához köthető adókat, pedig sok esetben (pont a körbetartozások miatt), azok kiegyenlítése még nem történt meg. A VÉSZ szerint ezért az adózás alapja a pénzbeli teljesítés, nem pedig a kiállított számla kellene legyen.

A bankok és a vállalkozók kapcsolata sem felhőtlen. A VÉSZ állítása szerint a bankok az egyoldali szerződésmódosításokkal és indokolatlan plusz költségekkel sodorják lehetetlen helyzetbe a vállalkozásokat.

2008 novemberében született meg a döntés, miszerint az EU 6.5 milliárd eurónyi középtávú hitelt nyújt Magyarországnak. Az akkor katasztrófális gazdasági viszonyok miatt az IMF és a Világbank kiegészítette ezt az összeget, így végül egy összesen 20 milliárd eurónyi (28,5 milliárd dollár), részletekben lekérhető hitelkeret jött létre.

A gazdaság a vártnak megfelelően erőteljesen zsugorodott 2009 első felében, de 2009 második felére a lassulás mértéke csökkent. Az IMF figyelmeztet, hogy Magyarországnak 2010 és 2011-ben folytatnia kell a megszorításokat, amennyiben a helyzet megkívánja.

Az IMF-fel és az Európai Unióval kötött megállapodás szerint Magyarországnak az idén várhatóan 3,9 százalékos hiányt jövőre 3,8 százalékra, 2011-re pedig 3 százalékra kell kell csökkenteni.

Mire lesz elég a maradék és bírjuk-e majd a törlesztést?

A 28,5 milliárd dollár értékű csomagból eddig 16,7 millárd dollárt hívtunk le. Ez a teljes összeg 58,6%-a. Az eddig lekért összeg 38,9%-a az EU hitel, a maradék az IMF által kölcsönzött hitel.

Az utolsó felülvizsgálat után Magyarország lehívhatta a készenléti hitelkeret újabb, 80 millió dolláros részletét. Ez az eddig lekért összeg közel 0.5%-a.

Magyarországon az utóbbi hónapokban stabilizálódni látszik a gazdasági helyzet, ennek ellenére még mindig nem egyértelmű, hogy az ország vezetése milyen irányvonal mellett teszi le a voksát a hazai gazdaság fellendítése érdekében.

Habár történnek előrelépések, tény, hogy még a stabilizáció időszaka sem zárult le teljesen (gondoljunk csak a továbbra is rendezetlen banki szerződésfelmondásokra, a megnövekedett munkanélküliségre és a számtalan végelszámolási eljárásra a kis-és középvállalkozások ellen).

Járay Zsigmond szerint a gazdaság szerkezete nagyon eltorzult, ezért az elmúlt 8 év kiugróan felelős.

Az autóipar, építőipar, ingatlanpiac és a mezőgazdaság különösen megsínylette ezt az időszakot, de továbbra is nyitott kérdés, hogy milyen intézkedésekkel kívánják újra fellendíteni ezeket az ágazatokat.

Hamis illuzió lenne a jelenlegi „biztonságérzet”?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége éppen ezért a vállalkozókra is kiterjesztené a december 1.-én életbe lépő pénzügyi magatartáskódexet, mely első sorban a magánembereket hivatott segíteni a bankokkal szemben.

Korábban származott ebből egy olyan félreértés, miszerint a vállalkozások ezzel azt szerették volna elérni, hogy a sieres projekteket finanszírozzák a bankok, de mint tisztázódott a félreértés nem erről van szó. A vállalkozók nem a hitelek újraindítását akarják elérni, hanem az általuk nehezményezett, etikátlannak ítélt viselkedés ellen akarnak fellépni.

A kódex javítja az ügyfelek pozícióját a bankokkal szemben, melynek lényege az ügyfelek pontos tájékoztatása, és a hitelkérelem felelősebb elbírálására ösztönöz.

A kódex összeállításakor már volt olyan kezdeményezés, hogy a vállalkozókra is érvényes legyen, de végül elvetették, mivel úgy vélték a lakossági és vállalkozási hitelezés annyira eltér egymástól, hogy az a későbbiek során csak zavarokat okozna. Az is közrejátszott, hogy a szakértők szerint a vállalkozók jobb helyzetben vannak az egyéni ügyfelekkel szemben, mert ők pénzügyi szempontból sokkal tájékozottabbak.

Várhegyi Éva, az MGYOSZ elnöke szerint a vállalkozók valóban tájékozottabbak, ennek ellenére a bankok olyan akadályokat gördítenek a válallkozások elé, ami megnehezíti a hitel visszafizetését. Példának okáért, ha változik a cég telephelye, akkor a szerződést sokszor csak úgy hajlandóak módosítani a bankok, hogy a kamaton is emelnek.

A vállalkozók megértik, hogy a bankokat is kellemetlenül érintette a gazdasági válság, de ez ne legyen ürügy arra, hogy erőfölényüket kihasználva folyamatosan változtassanak a szerződéses feltételeken – a vállalkozó kárára.