A kormány évek óta próbál fellépni bizonyos offshore cégek adókerülő magatartása ellen, mostanra úgy tűnik siker koronázza az erőfeszítéseket. A módosító javaslatok alapján számos változás történt az ellenőrzött külföldi társaságok szabályozásában.

Az továbbra sem változik, hogy a magyar tulajdonú külföldi cégek eredménye már „hazahozatal” nélkül is adóköteles lesz Magyarországon is. A módosítások révén azonban új kiskapuk nyílnak meg abban a tekintetben, hogy az adott cég mi alapján minősül külföldi társaságnak (továbbiakban CFC).

Ha egy cég az adott államban valós gazdasági jelenléttel bír, akkor már nem minősül CFC-nek, ehhez a vállalatnak csupán saját eszközökkel és néhány munkavállalóval kell rendelkeznie az adott országban. A továbbiakban mentesül az ellenőrzött bélyegtől a külföldi társaság akkor is, ha legalább 25 százaléka egy tőzsdén bejegyzett cég tulajdonában van.

Szigorítás azonban, hogy egy magánszemély akkor is tényleges tulajdonosnak minősül, ha csak 10%-os részesedése van az adott cégben. Akkor is kötelező adóznia a cégnek, ha bevételeinek többsége magyarországi forrásból származik. Fontos szigorítás, hogy a kamatot, a jogdíjat és a szolgáltatási díjakat a jövő év elejétől 30%-os forrásadó terheli (a külföldre utalt összegek után)

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége éppen ezért a vállalkozókra is kiterjesztené a december 1.-én életbe lépő pénzügyi magatartáskódexet, mely első sorban a magánembereket hivatott segíteni a bankokkal szemben.

Korábban származott ebből egy olyan félreértés, miszerint a vállalkozások ezzel azt szerették volna elérni, hogy a sieres projekteket finanszírozzák a bankok, de mint tisztázódott a félreértés nem erről van szó. A vállalkozók nem a hitelek újraindítását akarják elérni, hanem az általuk nehezményezett, etikátlannak ítélt viselkedés ellen akarnak fellépni.

A kódex javítja az ügyfelek pozícióját a bankokkal szemben, melynek lényege az ügyfelek pontos tájékoztatása, és a hitelkérelem felelősebb elbírálására ösztönöz.

A kódex összeállításakor már volt olyan kezdeményezés, hogy a vállalkozókra is érvényes legyen, de végül elvetették, mivel úgy vélték a lakossági és vállalkozási hitelezés annyira eltér egymástól, hogy az a későbbiek során csak zavarokat okozna. Az is közrejátszott, hogy a szakértők szerint a vállalkozók jobb helyzetben vannak az egyéni ügyfelekkel szemben, mert ők pénzügyi szempontból sokkal tájékozottabbak.

Várhegyi Éva, az MGYOSZ elnöke szerint a vállalkozók valóban tájékozottabbak, ennek ellenére a bankok olyan akadályokat gördítenek a válallkozások elé, ami megnehezíti a hitel visszafizetését. Példának okáért, ha változik a cég telephelye, akkor a szerződést sokszor csak úgy hajlandóak módosítani a bankok, hogy a kamaton is emelnek.

A vállalkozók megértik, hogy a bankokat is kellemetlenül érintette a gazdasági válság, de ez ne legyen ürügy arra, hogy erőfölényüket kihasználva folyamatosan változtassanak a szerződéses feltételeken – a vállalkozó kárára.