Egyelőre bizonytalan, hogy mely pénzügyi műveletek után kellene fizetni az új forgalmi adót, de feltehetően a munkabér utalása, a bankautomatás készpénzfelvétel és a csoportos beszedési megbízások után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő tranzakciós adót.

A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.

Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.

Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.

Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.

Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.

Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.

Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.

Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.

Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.

Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.