NAV címkéhez tartozó bejegyzések

A 2012-es változások hatása a cégalapítás terén

Rengeteg változás történt 2012-ben a cégalapítás piacon, így az év vége felé is kezdenek letisztulni a dolgok és lassan kirajzolódnak a változások hatásai. Az első és legfontosabb változás, hogy a cégalapítás folyamata lelassult és drágább lett, véget ért az a korszak, hogy pár perc alatt bejegyzik újonnan alapított cégünket. Általában heteket, de minimum napokat kell várnunk, mire a cég bejegyzésre kerül.

Ennek másik oka az adóregisztrációs eljárás bevezetése, aminek célja a fantomcégek kiszűrése azzal, hogy az ügyvezető vállalkozói múltját is vizsgálják alapításkor és adásvételkor egyaránt. A szűrő nagyon komolyan működik, ha a cégbíróságon még valahogy át is csúszik a dolog, akkor nem sokkal később a Nav-tól várhat levelet az ember, amiben értesítik az adószám törléséről és a cégtörvényességi felügyelet megindításáról.

A cégalapítási illeték és a hozzá szükséges papírok okozta pluszköltségek miatt kevesebb a meggondolatlan cégalapítás – de általánosságba véve is csökkent a cégalapítások száma. Emellett rengeteg cég szűnt meg, rekordmennyiségű cég ment a darálóba, ami hosszú távon a cégvilág tisztulásához vezethet.

A NAV is sokkal szigorúbb lett, a KOCKERD kérdőívet minden újonnan alakuló, de még a régi cégek közül is sokan megkapják. Ha a kérdőív nem kereste jelzéssel megy vissza, vagy zárós határidőn belül nem kerül kitöltésre (és visszaküldésre), akkor már törlik is a cég adószámát és lehet könyörögni, hogy visszaállítsák.

2011-ben a székhelyszolgáltatásokat kiemelten figyelték a hatóságok (különösen a fantomcégek miatt), de végül – amin személy szerint meglepődtem – a törvényhozás is felismerte, hogy a fantomcégek elleni harc nem a székhelyszolgáltatók „szekálásával” fog megoldódni. Helyette van adóregisztráció, kérdőív, kockázatelemzés és rendszeres ellenőrzés.

Ez utóbbival annyiban nem értek egyet, hogy Magyarországon szinte már betegesen sokat ellenőriz a NAV, ahelyett, hogy végre valóban csökkentenék a vállalkozások adminisztratív-és adóterheit. Minél jobban szorítanak annál több folyik ki az ujjaik közül, amivel hosszú távon nem érnek célt, csak tovább nyúzzák a már egyébként is agyonnyomorított tisztességes vállalkozókat.

Felértékelődött a jogszabályokat _jól ismerő_ könyvelők és ügyvédek értéke is. A NAV ellenőrzései során nem egyszer joghézagokra hivatkozva állapítanak meg szabálysértést, szabnak ki több milliós büntetéseket. A dologban az a szép, hogy egyszerre akarnak jogot értelmezni (többnyire a saját szájízük szerint, ráadásul nem egyszer rosszul) és bíráskodni, ami valljuk be őszintén nem szerencsés. Az ilyen esetek nagy részét ugyan megnyerik a vállalkozók, de az ezzel járó gyomorideget mégis ki téríti meg?

A változások egy része pozitív, de lassan itt lenne az ideje, hogy a másik oldalon a vállalkozók is kapjanak valamit. Kaphatnánk végre egy adórendszert, ami nem évente változik?

FONTOS

Azok akik még nem tették meg ne felejtsék el, hogy a 2012 március előtt alapított cégeknél minden esetben igazolni kell a székhelyhasználatot. Ehhez a tulajdonos által kiállított igazolásra van szükség (két tanús), amit a cégbíróságnak kell benyújtani. Ellenkező esetben törlik az adószámot és komoly bírságot szabnak ki.

A sárga csekk és a hiteltörlesztés után is adót kell fizetnünk?

Egyelőre bizonytalan, hogy mely pénzügyi műveletek után kellene fizetni az új forgalmi adót, de feltehetően a munkabér utalása, a bankautomatás készpénzfelvétel és a csoportos beszedési megbízások után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő tranzakciós adót.

A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.

Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.

Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.

Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.

Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.

Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.

Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.

Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.

Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.

Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.

Beindult a NAV szűrő

Az első negyedévben több száz cég akadt fenn a NAV hálóján az új adóregisztrációs rendszer bevezetésével.

A NAV új gyakorlata azt a célt szolgálja, hogy kiszűrje azokat a fiktív vállalkozásokat és ügyvezetőket a cégalapítás és cégmódosítás során ahol jellemzően a vagyonátmentés a cél.

Ennél a vizsgálatnál minden esetben a vezető tisztségviselőt, vagy többségi befolyással rendelkező tagot veszi górcső alá a hatóság és akár meg is tagadhatják az adószám kiadását.

Ennek eredményeképp idén 12311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 „céghuszár” nem kezdheti meg a tevékenységét, mert a NAV jogerősen visszautasította a cég adószám iránti megállapításának kérelmét.

A már működő cégek esetében bekövetkezett változások miatt 3028 esetben merült fel olyan akadály, aminek következtében az adóhatóságnak le kellett folytatnia az eljárást.

Ez még nem minden.

Azok a cégek akik „túlélik” az adóregisztrációs eljárást, részletes kockázatelemzésnek vetik alá, amihez kapcsolódóan egy kérdőívet küldenek ki a cégnek az adózó által végezni kívánt tevékenység személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei meglétének elemzése céljából.

Az új eljárás alapján eddig közel 200 ellenőrzés elrendelésére került sor, amely 53 adószám felfüggesztését eredményezte.