vállalkozás címkéhez tartozó bejegyzések

A 2012-es változások hatása a cégalapítás terén

Rengeteg változás történt 2012-ben a cégalapítás piacon, így az év vége felé is kezdenek letisztulni a dolgok és lassan kirajzolódnak a változások hatásai. Az első és legfontosabb változás, hogy a cégalapítás folyamata lelassult és drágább lett, véget ért az a korszak, hogy pár perc alatt bejegyzik újonnan alapított cégünket. Általában heteket, de minimum napokat kell várnunk, mire a cég bejegyzésre kerül.

Ennek másik oka az adóregisztrációs eljárás bevezetése, aminek célja a fantomcégek kiszűrése azzal, hogy az ügyvezető vállalkozói múltját is vizsgálják alapításkor és adásvételkor egyaránt. A szűrő nagyon komolyan működik, ha a cégbíróságon még valahogy át is csúszik a dolog, akkor nem sokkal később a Nav-tól várhat levelet az ember, amiben értesítik az adószám törléséről és a cégtörvényességi felügyelet megindításáról.

A cégalapítási illeték és a hozzá szükséges papírok okozta pluszköltségek miatt kevesebb a meggondolatlan cégalapítás – de általánosságba véve is csökkent a cégalapítások száma. Emellett rengeteg cég szűnt meg, rekordmennyiségű cég ment a darálóba, ami hosszú távon a cégvilág tisztulásához vezethet.

A NAV is sokkal szigorúbb lett, a KOCKERD kérdőívet minden újonnan alakuló, de még a régi cégek közül is sokan megkapják. Ha a kérdőív nem kereste jelzéssel megy vissza, vagy zárós határidőn belül nem kerül kitöltésre (és visszaküldésre), akkor már törlik is a cég adószámát és lehet könyörögni, hogy visszaállítsák.

2011-ben a székhelyszolgáltatásokat kiemelten figyelték a hatóságok (különösen a fantomcégek miatt), de végül – amin személy szerint meglepődtem – a törvényhozás is felismerte, hogy a fantomcégek elleni harc nem a székhelyszolgáltatók „szekálásával” fog megoldódni. Helyette van adóregisztráció, kérdőív, kockázatelemzés és rendszeres ellenőrzés.

Ez utóbbival annyiban nem értek egyet, hogy Magyarországon szinte már betegesen sokat ellenőriz a NAV, ahelyett, hogy végre valóban csökkentenék a vállalkozások adminisztratív-és adóterheit. Minél jobban szorítanak annál több folyik ki az ujjaik közül, amivel hosszú távon nem érnek célt, csak tovább nyúzzák a már egyébként is agyonnyomorított tisztességes vállalkozókat.

Felértékelődött a jogszabályokat _jól ismerő_ könyvelők és ügyvédek értéke is. A NAV ellenőrzései során nem egyszer joghézagokra hivatkozva állapítanak meg szabálysértést, szabnak ki több milliós büntetéseket. A dologban az a szép, hogy egyszerre akarnak jogot értelmezni (többnyire a saját szájízük szerint, ráadásul nem egyszer rosszul) és bíráskodni, ami valljuk be őszintén nem szerencsés. Az ilyen esetek nagy részét ugyan megnyerik a vállalkozók, de az ezzel járó gyomorideget mégis ki téríti meg?

A változások egy része pozitív, de lassan itt lenne az ideje, hogy a másik oldalon a vállalkozók is kapjanak valamit. Kaphatnánk végre egy adórendszert, ami nem évente változik?

FONTOS

Azok akik még nem tették meg ne felejtsék el, hogy a 2012 március előtt alapított cégeknél minden esetben igazolni kell a székhelyhasználatot. Ehhez a tulajdonos által kiállított igazolásra van szükség (két tanús), amit a cégbíróságnak kell benyújtani. Ellenkező esetben törlik az adószámot és komoly bírságot szabnak ki.

Budapesti vállalkozások kerület szerint

A Kerületi.Info egy olyan oldal, ahol kerületek szerint lebontva jelennek meg az adott kerületben található vállalkozások. Az oldal azzal a céllal jött létre, hogy a kifejezetten egy adott kerület kiszolgálását célzó vállalkozások hatékonyan tudják hirdetni magukat. Budapesti vállalkozások kerületek szerint. Az oldal esélyt ad azoknak a vállalkozásoknak, akik a helyhez kötöttségük miatt nem tudnak az internet kínálatával versengeni.

A családi vállalkozások jövője (1.rész)

Ma még a legtöbb vállalkozás leragad annál a pontnál, hogy miként élje túl az elkövetkező éveket és nincs energiájuk azzal foglalkozni, hogyan hozzanak létre egy generációkon átívelő vállalkozást.

Ez persze nem az ő hibájuk. Egy olyan kultúrában nőttek fel, ahol a vállalkozók többsége első generációs, a szülők alkalmazottak voltak és nem rendelkeztek olyan tudással, amit átadhattak volna gyermekeiknek.

A kérdés azért is aktuális, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a „repüljön ki a gyerek a fészekből” és „mihamarabb kezdjen önálló életet” trend egyre inkább a háttérbe szorul és újra a nagycsaládos modell kezd előtérbe kerülni.

Nem csoda, hiszen az egyre keményebb gazdasági verseny, megélhetési nehézségek és különösen a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése is kíméletlenül mutatnak rá a kegyetlen valóságra, miszerint egyedül pokolian nehéz élet.

Éppen ezért mindazok, akik úgy gondolják, hogy vállalkozásuk jövője a családtagokban és különösen a gyerekekben rejlik, azoknak érdemes megszívlelnie az alábbi pár sort.

Egy családi vállalkozás igazi ereje a családtagok közti szoros kapcsolatban rejlik. Ez persze nagy mértékben függ attól, hogy a családtagok mennyire tekintik partnernek egymást a munkában, mennyire veszik ki a részüket a közös feladatokból, vagy ami a leggyakoribb probléma forrás szokott lenni – egy családi összezörrenés mekkora hatással van a vállalkozás életére.

Tény, hogy egy harmonikus családi kapcsolat a vállalkozást is pozitív irányba lendíti és ennek a fordítottja is igaz. Két dolog, amire igazán oda kell figyelni

1. a vállalkozás alapítója tanulja meg átadni a tudását

Külföldi statisztika, de a családi vállalkozások összeomlásának majdnem felét (47,7%) az alapító halála okozza. Ennek legtöbbször az az igen egyszerű oka, hogy nincs senki, akinek a vezető átadta volna azokat az alapvető ismereteket, napi rutinokat, üzleti partnerek listáját, amivel működtetni lehetne a céget.

2. a „trónörökösökben” és élnie kell a tűznek ami a vállalkozás sikeréhez vezetett

Szintén külföldi adat, hogy a családi vállalkozások 30%-a éli meg a második generációt, 12%-a lesz második és mindössze 3% az, ami harmadik generációs. A legtöbbször ugyanis hiányzik az a szemlélet, hogy a családi vállalkozást tovább kellene vinnie valakinek.

2010 a vállalkozások éve?

A Virgin cégbirodalom feje, a világ 261. leggazdagabb embere Richard Branson szerint a 2010-es év a vállalkozások éve. Az elmúlt 2 év elég gyászos időszak a magyarországi vállalkozások számára. Mi várható az idén, milyen lehetőségek kínálkoznak a vállalkozások számára?

Branson szerint fontos: hogy kiválasztott munkatársaink tehetségesek legyenek és bízzunk bennük.

Vállalkozásunk piacképes legyen, a termékek vagy szolgáltatások egyedisége figyelemfelkeltő legyen.

Fontos az ár/érték arány, a magas minőség, a jó kiszolgálás lényeges elem az időzítés, hiszen gazdasági visszaesés idején minden sokkal olcsóbb, ezért érdemes több új vállalkozásba fogni.

A jól képzett munkaerőt most könnyebb megtalálni feltörekvő új cégek piachódítását mostanra időzíteni.

Branson úgy véli, a jó üzleti ötlet megvalósításához kemény munka, elkötelezettség és egy kis szerencse kell.

Sok vállalkozó túl hamar dobja be a törölközőt. A nehézségeket le kell győzni. A jó vállalkozó nem kifogást, hanem megoldást keres.

Branson üzenete: vágjon bele ötleteibe 2010-ben!

Ahogy a régi kínai közmondás tartja: a vagyonok a szép időkben születnek, a birodalmak viszont a kemény korokban.

Cégek végelszámolása

Gyakran felmerülő kérés, hogy a cég végelszámolásakor milyen iratokat tartsunk meg és mik azok, amiktől végleg meg lehet szabadulni. Egy kis összesítő.

Adójogi szabályozás

A gazdasági társaság addig köteles megőrizni az adózással kapcsolatos iratanyagait amíg az adóhatóság adó megállapításához/ellenőrzéséhez való joga el nem évül. Ez a jog az adott adó bevallási és befizetési kötelezettségének évének végétől számított öt éven belül évül el. Mivel az adó bevallása és a befizetése jellemzően nem év végén szokott megtörténni, ezért érdemes hat évre félretenni ezeket a dokumentumokat.

Számviteli törvény

A számviteli törvény alapján a társaságnak az éves beszámolóit, üzleti jelentéseit, leltárt, főkönyvi kivonatot (vagyis minden alátámasztó iratot) legalább tíz évig, a számviteli iratokat és bizonylatokat nyolc évig köteles megőrizni.

Személyügyi, munkajogi iratok

Az ezen iratokra kezelésére vonatkozó jogszabályok kevésbé egyértelműek. A gyakorlati tapasztalatok alapján ezen iratok megőrzésére akár 50-80(!) év is javasolt.

Ennek az az oka, hogy bár a meglévő vagy volt munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságait a társadalombiztosító tartja nyilván, de abban az esetben ha az adatokban eltérés mutatkozik, a munkavállaló jogosult a meglévő vagy korábbi munkaadójától bekért adatokkal pótolni/igazolni azt.

Röviden megtörténhet az az eset, hogy évtizedekkel a végelszámolás után a munkavállaló felkeres bennünket, hogy a társaságnál rögzített adatokról másolatot kérjen.

Függő üzleti ügyek, jótállások

Végelszámolás esetén a társaság függő ügyleteit, vagy az esetlegesen később felmerülő jótállásokat általában egy új szervezetre/személyre ruházzák át.

Az ezekről szóló dokumentációkat minimum a szerződés/jótállás lejártáig célszerű megőrizni az esetlegesen később felmerülő jogviták elkerülése végett.

Egyéb dokumentumok

Azon dokumentumok (pl. promóciós anyagok, munkadokumentumok), amelyekről a törvény nem rendelkezik, egyéni igény szerint meg lehet tartani, vagy le lehet selejtezni.

Jegyzőkönyv, dokumentumok megőrzése

A végelszámolás során a leltárba vett iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Igény szerint a helyileg illetékes kerületi levéltár szakmai segítségét is leht kérni a jegyzék elkészítéséhez.

A tulajdonosoknak a végelszámolást követően dönteniük kell az iratok őrzésének helyéről és ezt a cégbíróság és APEH felé is be kell jelenteni.

Ijesztő a tendencia a hazai cégek felszámolása terén

A követeléskezelői tapasztalatok szerint az idén szinte az összes ágazatban romlott a fizetési morál, az üzleti szerződéseknél 20-30 százalékkal meghosszabbodott a teljesítések határideje 2008-hoz képest.

Főleg az autó- és építőipart érintette a gazdasági válság, de az összes ágazatban nőtt a fizetésképtelenség. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a multinacionális vállalatok és cégek, akiknek a termékét/szolgáltatását nehéz helyettesíteni nagyobb pénzügyi fegyelmet mutatnak, ám a legtöbb kis-és középvállalkozás az egyre kijjebb tolódó fizetésekkel kénytelen szembesülni.

A késve fizetés azonban könnyen tönkretehet egy túlélésre alapozó vállalkozást. Amíg tavaly 10,5 ezer, addig idén 14 ezer cég ellen indult felszámolási eljárás. Ezek az adatok azonban a korábbinál élesebb trükközésekre is utalnak, ugyanis tavaly decemberben közel 550 ezer cég működött Magyarországon, ez a szám idén 570 ezer körül mozog.

A recept egyszerű: A megrendelés teljesítése után a cég fizetés nélkül felszívódik. Ez többek között azért is történhet meg, mert a becslések szerint csak minden századik cég néz utána üzleti partnere fizetőképességének.

Az idei évi szeptemberi törvénymódosítások sem befolyásolták kedvezően a követeléskezelők helyzetét. Az egyik módosítás szerint ugyanis egy adós cég, saját kezdeményezésére, anélkül is csődeljárás alá kerülhet, hogy ehhez a hitelezői a beleegyezésüket adnák

A másik nehézséget az okozza, hogy a cégkivonatokban már nem lesz nyilvános a tulajdonosok, felügyelőbizottsági tagok lakcíme. Ez erősen szűkíti a vállalatok előzetes informálódási lehetőségeit üzleti partnereik múltjáról.

Négy hazai vállalkozás is bejutott a top10-be

Budapesten tartották meg a 2009-es Európai Vállalkozási Verseny hetedik középdöntőjét, melyen 22 magyar vállalkozás is részt vett, ebből négyen jutottak tovább a legjobb tízbe.

A versenyen részt vevők nyolc perces prezentációban mutathatták be vállalkozásukat, amit a külföldi szakértők értékeltek és több szempont alapján – üzleti potenciál, a cégprofil és a befektetői érdeklődések – alapján pontoztak is.

A négy top10-be jutott vállalkozás:

Dolphio Consulting Kft – A megbízók logóinak különböző médiumokban történő megjelenését elemzik mesterséges intelligencia segítségével.

Gravity R&D – Online kereskedelemben részt vevő vállalkozások számára készítenek elemzést, hogy miként tudnka hatékonyan kommunikálni a célközönségükkel.

Holografika Kft – 3D megjelenítés terén dolgoznak ki folyamatosan innovatív újdonságokat.

Immunogenes Kft – Költséghatékony gyógyszerek kísérletezésére kínálnak transzgenikus állatokat gyógyszercégeknek.

Cégek akik szintén továbbjutottak: Chemistry Logi Kft (genetikai vizsgálathoz szükséges számítókapacitás), Intellio Kft (intelligens megfigyelőrendszerek), Medimass Kft (csúcstechnikai sebészeti eszközök), MooLInvest Kft (zéróemissziós gépjármű fejlesztés), MS Systems (mobil mikropayment), Scarab Research (e-kereskedelmi megoldás fejlesztő)

Turbó cégalapítás: januártól felgyorsul a cégalapítási eljárás

2010 januárjától elég lesz, ha az ügyvéd nyilatkozatot tesz arról, hogy befizette az eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést, a kincstárnak nem kell visszaigazolnia a cégbíróságnak ahhoz, hogy bejegyzésre kerüljön a cég.

A jelenlegi ügyviteli eljárás, miszerint a kincstárnak vissza kell igazolnia az illetéket és a közzétételi költségtérítést, ami hivatali 15 napot vesz igénybe, 1 órára rövidülne az új tervezet szerint.

A cég jogi képviselője nyilatkozatot tehet arról (ha akar), hogy a befizetési költségeknek eleget tett, ebben az esetben azonnal elkezdődhet a cégbejegyzés-cégmódosítás.

Ellenkező esetben minden úgy működne tovább mint eddig, tehát a cégnek meg kellene várnia a kincstár visszaigazolását.

Miután az ügyvéd nyilatkozatot adott a pénz átutalásáról, a kincstár fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott igazolást küld a cégbíróságnak. Amennyiben az aláírás 5 munkanapon belül nem érkezik be, az ügy átkerül az adóhatósághoz, akik érvényesítik az állam követelését.

Másfélszer annyi cég mehet tönkre az idén, mint tavaly

Idén október 16-ig 11525 cég ellen indult felszámolási eljárás, közölte az Opten céginformációs szolgáltató, míg tavaly ez a szám 11504 volt. Az év végére ez a szám elérheti a 15 ezret.

Hiába javul a gazdasági helyzet és érkeznek kedvező hírek a tengerentúlról és Európából, a gazdasági válság még nem ért véget a vállalkozások számára.

A 2008.-as októberi válság kirobbanását megelőzően évekig 1,8-2,0% között stagnált a felszámolt cégek aránya, ez a szám azonban drasztikusan megugrott 2,5-2,6 százalékra. A legkomolyabban érintett szektor az autóipar, építőipar és agrárszektor, de a rendíthetetlennek hitt informatikai szektorban is 1,3%-os arányra számítanak.

Lassan egyértelmű válik, hogy az az időszak, melynek öröksége a számtalan mikor-és kényszervállalkozás – megszűnik. Azok a vállalkozások, akik túlélésre rendelkeztek be az utóbbi években, most igencsak megsínylették-és fogják megsínyleni az elkövetkező időszakot.

Szerencsére a mérleg másik oldalán a gazdasági válságból felemelkedő új szemléletű, dinamikus cégek és a már biztos háttérrel rendelkező vállalkozások viszik tovább a magyar gazdaságot.

A vállalkozók is frusztrálja a banki önkényuralom

A vállalkozók is szeretnék, ha az új banki magatartáskódexet rájuk is kiterjesztenék.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége éppen ezért a vállalkozókra is kiterjesztené a december 1.-én életbe lépő pénzügyi magatartáskódexet, mely első sorban a magánembereket hivatott segíteni a bankokkal szemben.

Korábban származott ebből egy olyan félreértés, miszerint a vállalkozások ezzel azt szerették volna elérni, hogy a sieres projekteket finanszírozzák a bankok, de mint tisztázódott a félreértés nem erről van szó. A vállalkozók nem a hitelek újraindítását akarják elérni, hanem az általuk nehezményezett, etikátlannak ítélt viselkedés ellen akarnak fellépni.

A kódex javítja az ügyfelek pozícióját a bankokkal szemben, melynek lényege az ügyfelek pontos tájékoztatása, és a hitelkérelem felelősebb elbírálására ösztönöz.

A kódex összeállításakor már volt olyan kezdeményezés, hogy a vállalkozókra is érvényes legyen, de végül elvetették, mivel úgy vélték a lakossági és vállalkozási hitelezés annyira eltér egymástól, hogy az a későbbiek során csak zavarokat okozna. Az is közrejátszott, hogy a szakértők szerint a vállalkozók jobb helyzetben vannak az egyéni ügyfelekkel szemben, mert ők pénzügyi szempontból sokkal tájékozottabbak.

Várhegyi Éva, az MGYOSZ elnöke szerint a vállalkozók valóban tájékozottabbak, ennek ellenére a bankok olyan akadályokat gördítenek a válallkozások elé, ami megnehezíti a hitel visszafizetését. Példának okáért, ha változik a cég telephelye, akkor a szerződést sokszor csak úgy hajlandóak módosítani a bankok, hogy a kamaton is emelnek.

A vállalkozók megértik, hogy a bankokat is kellemetlenül érintette a gazdasági válság, de ez ne legyen ürügy arra, hogy erőfölényüket kihasználva folyamatosan változtassanak a szerződéses feltételeken – a vállalkozó kárára.