végelszámolás címkéhez tartozó bejegyzések

vegelszamolas-01

Minden amit a végelszámolásról tudni érdemes (röviden)

Amennyiben a cégének nincsenek tartozásai, vagy a tartozásait ki tudja egyenlíteni, de meg szeretné szüntetni, abban az esetben ezt végelszámolással teheti meg.

A végelszámolás folyamata három szakaszra bontható:

– A végelszámolás előkészítése és megindítása
– A végelszámolás tényleges folyamata
– A folyamat lezárása Bővebben…

Nem javul a helyzet a vállalkozók körében

Egyre nő a felszámolt cégek száma Magyarországon, a felszámolások elsődleges oka a fizetésképtelenség. A szám 4,1 százalékra nőtt a tavalyi évhez képest, amikor ez a szám 3,3 százalék volt, derül ki a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) nemzetközi cégminősítő elemzéséből. Ez a szám korábban még soha nem volt ilyen magas.

Az idei felszámolások száma 30(!) százalékkal nőttek az előző év első feléhez képest, a végelszámolások száma is a duplájára nőtt, úgy tűnik egyre többen döntenek a cégük bezárása mellett.

A bedőlések legnagyobb aránya még mindig az építőipart érinti, ahol ez az érték 7,2 százalék, de nincsenek sokkal jobb helyzetben a szálláshely-szolgáltatók sem, a maguk 6,5%-val.

Az átlagos fizetési késedelem jelenleg 21 nap körül mozog, miközben az átlagos fizetési határidő 28 nap, vagyis egy cégnek jellemzően közel két hónapot kell várnia, hogy a pénzéhez jusson. Többek között ezért is egyre gyakoribb, hogy a cégek előre kérik el a pénzt amikor csak lehetséges.

A D&B várakozásai szerint középtávon csökkenni fog a magyarországi cégek száma, ezért is fontos, hogy a vállalkozók előre megvizsgálják lehetséges üzleti partnereik pénzügyi helyzetét és fizetőképességét, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülnek.

Hullanak a cégek mint a legyek

Ötödik negyedéve folyamatosan nő a felszámolások és végelszámolások száma Magyarországon és ez alól az év első negyedéve sem kivétel. Idén már 5828 céggel szemben indult felszámolási és 9048 céggel szemben végelszámolási eljárás.

Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Ezzel szemben a csődeljárás elég népszerűtlen, idén ezekből csupán 45-öt indítottak. Az előző negyedévhez képest a felszámolások 33 százalékkal, a végelszámolások száma 54 százalékkal nőtt.

Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója szerint ez egy igen komoly problémát vetít előre, hiszen a Magyar vállalkozások között a fizetésképtelenség további növekedésére lehet számítani. Amennyiben a számok ebben az ütemben növekednek, az is megtörténhet, hogy minden 25.-ik cég megy a levesbe.

„Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált – elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.

A másik oldalon viszont bőven van utánpótlás. Az első negyedévben 16938 céget jegyeztek be, ezek nagy részét még tavaly év végén indították, úgy tűnik a cégalapítási illeték megemelése előtt többen is tiszta lappal akartak indulni.

A felszámolások terén az ágazatok komoly eltérést mutatnak. A gyakorlattal ellentétben meglepő módon az építőiparban a számok messze az országos átlag alatt maradtak. Más területeket viszont most ért el a felszámolási hullám, jellemzően a kiskereskedelemről, vendéglátóiparról és a pénzügyi szolgáltatókról beszélünk.

Cégek végelszámolása

Gyakran felmerülő kérés, hogy a cég végelszámolásakor milyen iratokat tartsunk meg és mik azok, amiktől végleg meg lehet szabadulni. Egy kis összesítő.

Adójogi szabályozás

A gazdasági társaság addig köteles megőrizni az adózással kapcsolatos iratanyagait amíg az adóhatóság adó megállapításához/ellenőrzéséhez való joga el nem évül. Ez a jog az adott adó bevallási és befizetési kötelezettségének évének végétől számított öt éven belül évül el. Mivel az adó bevallása és a befizetése jellemzően nem év végén szokott megtörténni, ezért érdemes hat évre félretenni ezeket a dokumentumokat.

Számviteli törvény

A számviteli törvény alapján a társaságnak az éves beszámolóit, üzleti jelentéseit, leltárt, főkönyvi kivonatot (vagyis minden alátámasztó iratot) legalább tíz évig, a számviteli iratokat és bizonylatokat nyolc évig köteles megőrizni.

Személyügyi, munkajogi iratok

Az ezen iratokra kezelésére vonatkozó jogszabályok kevésbé egyértelműek. A gyakorlati tapasztalatok alapján ezen iratok megőrzésére akár 50-80(!) év is javasolt.

Ennek az az oka, hogy bár a meglévő vagy volt munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságait a társadalombiztosító tartja nyilván, de abban az esetben ha az adatokban eltérés mutatkozik, a munkavállaló jogosult a meglévő vagy korábbi munkaadójától bekért adatokkal pótolni/igazolni azt.

Röviden megtörténhet az az eset, hogy évtizedekkel a végelszámolás után a munkavállaló felkeres bennünket, hogy a társaságnál rögzített adatokról másolatot kérjen.

Függő üzleti ügyek, jótállások

Végelszámolás esetén a társaság függő ügyleteit, vagy az esetlegesen később felmerülő jótállásokat általában egy új szervezetre/személyre ruházzák át.

Az ezekről szóló dokumentációkat minimum a szerződés/jótállás lejártáig célszerű megőrizni az esetlegesen később felmerülő jogviták elkerülése végett.

Egyéb dokumentumok

Azon dokumentumok (pl. promóciós anyagok, munkadokumentumok), amelyekről a törvény nem rendelkezik, egyéni igény szerint meg lehet tartani, vagy le lehet selejtezni.

Jegyzőkönyv, dokumentumok megőrzése

A végelszámolás során a leltárba vett iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni. Igény szerint a helyileg illetékes kerületi levéltár szakmai segítségét is leht kérni a jegyzék elkészítéséhez.

A tulajdonosoknak a végelszámolást követően dönteniük kell az iratok őrzésének helyéről és ezt a cégbíróság és APEH felé is be kell jelenteni.