A keresőoptimalizálás fontos eleme a kereső marketing, a megfelelő kereső kifejezésekre fókuszáló marketing.
Kereső marketing
Minden vélemény fontos számunkra
A sárga csekk és a hiteltörlesztés után is adót kell fizetnünk?
Egyelőre bizonytalan, hogy mely pénzügyi műveletek után kellene fizetni az új forgalmi adót, de feltehetően a munkabér utalása, a bankautomatás készpénzfelvétel és a csoportos beszedési megbízások után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő tranzakciós adót.
A nemzetgazdasági minisztérium eredetileg strukturális átalakításokkal és költségcsökkentéssel akarta betömni a költségvetésben idén tátongó 150, és jövőre becsült 400 milliárd forintos lyukat.
Ennek ellenére a terv háttérbe szorult, hogy a helyét egy újabb adóemelés vegye át.
Maga a tranzakciós adó nem új keletű ötlet, James Tobin Nobel-díjas közgazdásztól származik, aki úgy gondolta, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony adóval megfékezhetők a spekulációs mozgások úgy, hogy közben a működő tőke zavartalanul áramolhat. Szerinte ugyanis a gazdasági instabilitás egyik oka a nemzetközi devizaforgalom, mert ezen összeg 80%-nak semmi köze nincs a tényleges reálgazdasághoz.
Úgy tűnik ezt az ötletet most „továbbfejlesztette” a kormány és ahelyett, hogy a spekulatív ügyletek megfékezésére használnák az új adót, helyette a lakosságot és a termelő vállalatokat sarcolnák meg.
Feltehetően a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások, készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni.
Az új adó a tervek szerint nem érné el az 1 százalékot, de ez sovány vigasz, lévén ez így is a banki jutalékok 5-10 szeresét jelentené.
Az új adónem leginkább a vállalkozásokat sújtaná, ugyanis a fenti adó olyan lenne, mint az ÁFA, csak rosszabb. Bár maga az ÁFA rendszere bonyolult, azért van értelme: a 27%-ot csak egyszer kelljen megfizetni, így a vállalkozások láncolatán az ÁFA transzparens.
Az új adónál azonban minden egyes utalás után meg kellene fizetni az adót.
Ez két dolog miatt is problémát fog okozni hosszú távon.
Egyrészt a megemelt adó be fog épülni a termékek árába, amivel a végfelhasználók is rosszul járnak, másrészről drasztikusan meg fog nőni a készpénzforgalom a vállalkozások között, ami a NAV számára nyomon követhetetlen. Ez a jövőben szigorodó ellenőrzésekhez vezethet.
Új adózási forma a vállalkozóknak az év végére?
Keveset tudni az új adózási formáról, amit a vállalkozások számára tervez a Nemzetgazdasági Minisztérium. Annyi biztos, hogy az evát hivatott felváltani és a tervek szerint mintegy 200-300 ezer vállalkozást fogadna be az adózási forma.
Amennyiben a kormány is jóváhagyja, az év végére megszűnne az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), helyét a most készülő új szabályrendszer venné át.
A részletekről keveset tudni, a változással állítólag nem emelkednének az adóterhek, de csökkentené a papírmunkát a vállalkozások számára. A tervek szerint az új adózási forma közel 200-300 ezer vállalkozást fogadna be.
A szabad vállalkozási övezetek kapcsán a kormány terve, hogy amennyiben külföldi, vagy magyar vállalkozás szabad vállalkozási övezetben új munkahelyet teremt, akkor adó-és járulékkedvezményekhez jutna, emellett adminisztrációs segítséghez is juthat.
A kormány támogatja a szakemberek által kidolgozott kezdeményezést és a közeljövőben akár kísérleti program is indulhat, első lépésben három-négy helyszínt jelölnének meg (valószínűleg az ország keleti felében). Amennyiben az elképzelés működő képesnek bizonyul, azzal akár több tízezer ember juthat álláshoz.
Hullanak a cégek mint a legyek
Ötödik negyedéve folyamatosan nő a felszámolások és végelszámolások száma Magyarországon és ez alól az év első negyedéve sem kivétel. Idén már 5828 céggel szemben indult felszámolási és 9048 céggel szemben végelszámolási eljárás.
Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Ezzel szemben a csődeljárás elég népszerűtlen, idén ezekből csupán 45-öt indítottak. Az előző negyedévhez képest a felszámolások 33 százalékkal, a végelszámolások száma 54 százalékkal nőtt.
Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója szerint ez egy igen komoly problémát vetít előre, hiszen a Magyar vállalkozások között a fizetésképtelenség további növekedésére lehet számítani. Amennyiben a számok ebben az ütemben növekednek, az is megtörténhet, hogy minden 25.-ik cég megy a levesbe.
„Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált – elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.
A másik oldalon viszont bőven van utánpótlás. Az első negyedévben 16938 céget jegyeztek be, ezek nagy részét még tavaly év végén indították, úgy tűnik a cégalapítási illeték megemelése előtt többen is tiszta lappal akartak indulni.
A felszámolások terén az ágazatok komoly eltérést mutatnak. A gyakorlattal ellentétben meglepő módon az építőiparban a számok messze az országos átlag alatt maradtak. Más területeket viszont most ért el a felszámolási hullám, jellemzően a kiskereskedelemről, vendéglátóiparról és a pénzügyi szolgáltatókról beszélünk.
Lekerültünk a tíz legkockázatosabb ország listájáról
Tavaly ősz óta Magyarország a legkockázatosabb országok szégyenlistáján szerepelt, most végre lekerültünk róla.
Hónapok óta szinte folyamatosan a CMA Datavision “szégyenlistáján” szerepelt Magyarország, de most két amerikai szövetségi állam is megelőzött bennünket (nevezetesen Kalifornia és Illionis). Ezzel Spanyolországgal együtt lekerültünk a szégyenlistáról, így az európai országok közül már csak Ciprus, Ukrajna és Írország szerepel a tízes listán.
Beindult a NAV szűrő
Az első negyedévben több száz cég akadt fenn a NAV hálóján az új adóregisztrációs rendszer bevezetésével.
A NAV új gyakorlata azt a célt szolgálja, hogy kiszűrje azokat a fiktív vállalkozásokat és ügyvezetőket a cégalapítás és cégmódosítás során ahol jellemzően a vagyonátmentés a cél.
Ennél a vizsgálatnál minden esetben a vezető tisztségviselőt, vagy többségi befolyással rendelkező tagot veszi górcső alá a hatóság és akár meg is tagadhatják az adószám kiadását.
Ennek eredményeképp idén 12311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 „céghuszár” nem kezdheti meg a tevékenységét, mert a NAV jogerősen visszautasította a cég adószám iránti megállapításának kérelmét.
A már működő cégek esetében bekövetkezett változások miatt 3028 esetben merült fel olyan akadály, aminek következtében az adóhatóságnak le kellett folytatnia az eljárást.
Ez még nem minden.
Azok a cégek akik „túlélik” az adóregisztrációs eljárást, részletes kockázatelemzésnek vetik alá, amihez kapcsolódóan egy kérdőívet küldenek ki a cégnek az adózó által végezni kívánt tevékenység személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei meglétének elemzése céljából.
Az új eljárás alapján eddig közel 200 ellenőrzés elrendelésére került sor, amely 53 adószám felfüggesztését eredményezte.
Árnyéktech redőnyök
A megfelelő redőnyök mind a lakásoknál, mind az irodáknál különösen fontosak a megfelelő esztétikai és hőtechnikai feltételek biztosítására. Számtalan műanyag redőny található a piacon, a különféle redőnyök más és más minőséget, ezzel együtt árkategóriát képviselnek. Az Árnyéktech célja, hogy a megfelelő igényfelmérés és tájékoztatás után az Ön igényeinek megfelelő redőny kerüljön beépítésre.
Céges rendezvények szervezése
A különféle céges rendezvények kiváló apropói a cégen belüli és a külső partnerekkel történő összhang megteremtésében. Az elért sikerek és a leendő együttműködés megünneplése olyan színfolt a mai rohanó “arc nélküli” üzleti világban, amivel Önnek is lehetősége nyílik kitűnni versenytársai közül. A vállalkozás töretlen sikerét az olyan felejthetetlen pillanatok teszik teljessé, mint egy jól szervezett kirándulás, vagy bortúra. Rendezvényszervezés lebonyolítása, rendezvényszervezés a felejthetetlen pillanatokért!
Gondolatok a svájci frankról és az államadósságról
A 240 forintos lélektani határ átlépése és a tény, hogy az elemzők többsége szerint még az idén elérheti a 260 forintot a svájci frank elgondolkodtatja az embert nem csak a svájcifrank-hitelesek, de az ország jövője szempontjából is.
Pár napja a késő esti híradóban ütötte meg a fülemet egy számadat, miszerint az államnak közel 1000 milliárdos kintlevősége van adótartozás formájában, melyből 800 milliárdot a céges adótartozók és 200 milliárdot a magánszemélyek tesznek ki.
A hétfői frankerősödés elemzők szerint 200 milliárd forint veszteséget eredményezett a devizaadósok számára.
Ezt a két számot összehasonlítva úgy érzem, hogy a magyarországi adótartozók kérdése eltörpül egy sokkal nagyobb probléma, nevezetesen a külföldi pénzpiaccal szembeni kiszolgáltatottság mellett. Lassan szállóigévé válik, hogy „A személyi jövedelemadó minden tíz forintjából hét az államadósság-törlesztésére megy el”.
Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy ne fizessünk adót, mert mint adófizető állampolgár én is elvárom, hogy ezen kötelezettségnek minden dolgozó ember eleget tegyen. Mégsem tudom elítélni azokat, akik a megélhetési problémáik, vagy éppen pont a hitelük miatt inkább azt választják, hogy fedél legyen a fejük fölött.
A fenti adatok tükrében egyértelmű, hogy az ország nem képes lépést tartani a külföldi pénzpiaccal, sem állami, sem pedig a magánszemélyek szintjén.
A kormány ugyan egyértelművé tette, hogy az őszi jogalkotási folyamatok egyik sarkalatos pontja lesz az államadósság növelésével járó felelősségek tisztázása, a gond csak az, hogy államadósság már most is van, nem is kicsi. A jelenlegi ütemezéssel fizetve még vagy két-háromszáz évig fizethetjük az államadósságot.
Olcsóbb és környezetbarát: Autógáz
Miközben a benzin és gázolaj ára beláthatatlan mértékben folyamatosan növekszik, egyre nő az érdeklődés az autógáz iránt.
A benzinüzemű személygépjárművek átalakításával akár 40%-os megtakarítás is elérhető, ennek ellenére még mindig igen lassan terjed a légnemű üzemanyagot használó járművek száma, ami feltehetően a lakosság rossz anyagi helyzetére vezethető vissza.
Sokan ennek ellenére hitelt vesznek föl, hogy az átalakítással hosszú távú megtakarítást érjenek el, nem mellékesen autócsere esetén sem vész el a közel kétszázezer forintos átalakítás, mivel a rendszer 80%-a átépíthető az új járműbe.
A gázüzemű autók nem csak anyagi, de környezeti szempontból is előnyösebbek. Egyrészt a gázüzemű autók elterjedése elősegítené a 2020-ra a közlekedésben előírt legalább 10 százalékos megújulóenergia-részarány teljesülését és az ország olajfüggősége is mérséklődne.