Hogyan történik egy hivatalos irat kézbesítése?

Ugye Ön sem szeretne utólag értesülni arról, hogy fizetési meghagyásos ejárás indult Ön (vagy a cége) ellen és még lehetősége sincs fellebbezni, mert kifutott az időből? Jelen cikk röviden ismerteti a hivatalos küldeményekkel kapcsolatos legfontosabb információkat.

Mi is az a hivatalos küldemény?

Hivatalos iratnak tekintünk minden olyan postai küldeményt, mely valamilyen határidőhöz kapcsolódó felhívást, figyelmeztetést tartalmaz és a feladója valamely hivatali szerv (pl. NAV, bíróság stb…).

Ki veheti át a hivatalos levelet?

Magánszemélynek címzett levél esetén a címzett és 14. életévét betöltött közeli hozzátartozó, cég részére címzett levél esetén annak ügyvezetője, vagy meghatalmazott személy.

Mikor tekinthető átvettnek a hivatalos küldemény?

Fontos, hogy ezek a levelek kizárólag tértivevénnyel adhatók fel, mivel a tértivevény szolgál igazolásként, hogy a kézbesítés sikeres volt és a küldeményben található határidő jellemzően az átvételhez viszonyított (pl. 15 napon belül stb…).

Egy mésik lehetőség, hogy a hivatal megbízottjai személyesen jelennek meg az értesítési címen (előzetes figyelmeztetés nélkül) és lezárt borítékban adják át a hivatalos küldeményt.

Mi történik, ha nem veszem át a levelet?

A visszaélések elkerülése miatt 2004-ben bevezették az ún. “kézbesítési vélelem” intézményét. Ez azt jelenti, hogy amnnyiben egy küldemény “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza (nem veszik át a levelet), abban az esetben a második kézbesítési kísérletet követő öt napon belül kézbesítettnek kell tekinteni (mintha átvették volna). Ez ugye azért kellemetlen, mert ilyen esetben a címzettnek viselnie kell a jogkövetkezményeket, mindezt úgy, hogy nem tudja mit tartalmazott a levél.

Ennél is fontosabb, hogy a levél átvételének megtagadásakor azonnal beáll a kézbesítési vélelem.

Lehet-e fellebbezni a kézbesítési vélelem beállta ellen?

Amennyiben a címzett önhibáján kívül nem tudta átvenni a levelet (pl. tartós küldföldi tartózkodás, hibás címzés stb…), abban az esetben lehetőség van az illetékes hatósághoz fellebbezni és kérni annak megállapítását, hogy a kézbesítési vélelem nem állt be.

Jövőre kötelező törzstőke emelés várható

Újabb szigorítás várható a kisvállalkozások körében jövőre, nevezetesen 2014 márciusától már minimum 3 millió forint jegyzett tőkével lehet majd Kft.-t alapítani. Ez egyébként a már működő gazdasági társaságokra is vonatkozik, várhatóan nekik is meg kell majd emelniük a cég jegyzett tőkéjét.

A dolog ugyan még csak tervezet, de jó eséllyel törvény is lesz belőle – persze előtte el kell fogadni és hatályba is kell lépnie. A tervezet szerint a módosítás díjmentes lesz, akárcsak az idei évi székhely igazolások benyújtása esetében.

Jól látszik, hogy a kormány tovább szeretné szűkíteni a zavarosban halászó cégek számát. Sajnos ezzel a pályakezdő vállalkozók dolgát sem könnyítik meg, bár nekik még mindig ott van a Bt. alapítás lehetősége (500.000.-Forintig), ahol viszont a beltag teljes vagyonával felel a cég működéséért.

A 2012-es változások hatása a cégalapítás terén

Rengeteg változás történt 2012-ben a cégalapítás piacon, így az év vége felé is kezdenek letisztulni a dolgok és lassan kirajzolódnak a változások hatásai. Az első és legfontosabb változás, hogy a cégalapítás folyamata lelassult és drágább lett, véget ért az a korszak, hogy pár perc alatt bejegyzik újonnan alapított cégünket. Általában heteket, de minimum napokat kell várnunk, mire a cég bejegyzésre kerül.

Ennek másik oka az adóregisztrációs eljárás bevezetése, aminek célja a fantomcégek kiszűrése azzal, hogy az ügyvezető vállalkozói múltját is vizsgálják alapításkor és adásvételkor egyaránt. A szűrő nagyon komolyan működik, ha a cégbíróságon még valahogy át is csúszik a dolog, akkor nem sokkal később a Nav-tól várhat levelet az ember, amiben értesítik az adószám törléséről és a cégtörvényességi felügyelet megindításáról.

A cégalapítási illeték és a hozzá szükséges papírok okozta pluszköltségek miatt kevesebb a meggondolatlan cégalapítás – de általánosságba véve is csökkent a cégalapítások száma. Emellett rengeteg cég szűnt meg, rekordmennyiségű cég ment a darálóba, ami hosszú távon a cégvilág tisztulásához vezethet.

A NAV is sokkal szigorúbb lett, a KOCKERD kérdőívet minden újonnan alakuló, de még a régi cégek közül is sokan megkapják. Ha a kérdőív nem kereste jelzéssel megy vissza, vagy zárós határidőn belül nem kerül kitöltésre (és visszaküldésre), akkor már törlik is a cég adószámát és lehet könyörögni, hogy visszaállítsák.

2011-ben a székhelyszolgáltatásokat kiemelten figyelték a hatóságok (különösen a fantomcégek miatt), de végül – amin személy szerint meglepődtem – a törvényhozás is felismerte, hogy a fantomcégek elleni harc nem a székhelyszolgáltatók „szekálásával” fog megoldódni. Helyette van adóregisztráció, kérdőív, kockázatelemzés és rendszeres ellenőrzés.

Ez utóbbival annyiban nem értek egyet, hogy Magyarországon szinte már betegesen sokat ellenőriz a NAV, ahelyett, hogy végre valóban csökkentenék a vállalkozások adminisztratív-és adóterheit. Minél jobban szorítanak annál több folyik ki az ujjaik közül, amivel hosszú távon nem érnek célt, csak tovább nyúzzák a már egyébként is agyonnyomorított tisztességes vállalkozókat.

Felértékelődött a jogszabályokat _jól ismerő_ könyvelők és ügyvédek értéke is. A NAV ellenőrzései során nem egyszer joghézagokra hivatkozva állapítanak meg szabálysértést, szabnak ki több milliós büntetéseket. A dologban az a szép, hogy egyszerre akarnak jogot értelmezni (többnyire a saját szájízük szerint, ráadásul nem egyszer rosszul) és bíráskodni, ami valljuk be őszintén nem szerencsés. Az ilyen esetek nagy részét ugyan megnyerik a vállalkozók, de az ezzel járó gyomorideget mégis ki téríti meg?

A változások egy része pozitív, de lassan itt lenne az ideje, hogy a másik oldalon a vállalkozók is kapjanak valamit. Kaphatnánk végre egy adórendszert, ami nem évente változik?

FONTOS

Azok akik még nem tették meg ne felejtsék el, hogy a 2012 március előtt alapított cégeknél minden esetben igazolni kell a székhelyhasználatot. Ehhez a tulajdonos által kiállított igazolásra van szükség (két tanús), amit a cégbíróságnak kell benyújtani. Ellenkező esetben törlik az adószámot és komoly bírságot szabnak ki.

Újra előtérbe került a Görög csőd lehetősége

Újabb rémhírek röppentek fel a pénzpiacon, miszerint a nemzetközi szervezetek végleg felhagyhatnak Görögország pénzzel történő támogatásával, ami elkerülhetetlenül a Görög államcsődhöz vezet.

Úgy tűnik az új rendszer alapjainak megteremtése, melyet az euroövezet megmentése érdekében igyekeznek létrehozni a tagállamok lassan halad, eközben a Görög helyzet rohamosan romlik.

A már eddig Görögországnak kiutalt támogatás visszafizetésével is adódnak gondok, a Görögök lassan haladnak az ehhez szükséges gazdasági tervek megvalósításával, a feltételként megszabott privatizáció ügyében sem sikerült komoly előrelépéseket tenni.

Mostanra oda jutottunk, hogy egyre kevésbé akaródzik a tagállamoknak további mentőcsomagot nyújtani Görögországnak. Az elemzők szerint a júniusi uniós csúcson történt előrelépések keltette bizalom illúziója mára szertefoszlott.

A Görögökkel ellentétben a Spanyolok jobban állnak a megszorító intézkedések bevezetésével, ők valószínűleg a jövőben további támogatásra is számíthatnak amennyiben ez szükségessé válik.

Mivel ilyen helyzettel még nem kellett szembenéznie az euroövezetnek ezért az elemzők bizonytalanok abban a kérdésben, hogy mire lehet számítani. Az itthoni helyzet szempontjából egyelőre biztató, hogy Európa figyelme még mindig a görög és spanyol helyzetre fókuszálódik, ezért van időnk az itthoni helyzetet helyreállítani.

Nem javul a helyzet a vállalkozók körében

Egyre nő a felszámolt cégek száma Magyarországon, a felszámolások elsődleges oka a fizetésképtelenség. A szám 4,1 százalékra nőtt a tavalyi évhez képest, amikor ez a szám 3,3 százalék volt, derül ki a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) nemzetközi cégminősítő elemzéséből. Ez a szám korábban még soha nem volt ilyen magas.

Az idei felszámolások száma 30(!) százalékkal nőttek az előző év első feléhez képest, a végelszámolások száma is a duplájára nőtt, úgy tűnik egyre többen döntenek a cégük bezárása mellett.

A bedőlések legnagyobb aránya még mindig az építőipart érinti, ahol ez az érték 7,2 százalék, de nincsenek sokkal jobb helyzetben a szálláshely-szolgáltatók sem, a maguk 6,5%-val.

Az átlagos fizetési késedelem jelenleg 21 nap körül mozog, miközben az átlagos fizetési határidő 28 nap, vagyis egy cégnek jellemzően közel két hónapot kell várnia, hogy a pénzéhez jusson. Többek között ezért is egyre gyakoribb, hogy a cégek előre kérik el a pénzt amikor csak lehetséges.

A D&B várakozásai szerint középtávon csökkenni fog a magyarországi cégek száma, ezért is fontos, hogy a vállalkozók előre megvizsgálják lehetséges üzleti partnereik pénzügyi helyzetét és fizetőképességét, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülnek.

Pert vesztett az OTP egy devizahitelessel szemben

Megszületett az első olyan jogerős ítélet, melyben egy devizaadós sikeresen beperelt egy magyarországi bankot. A Szegedi Ítélőtábla szerint az OTP tisztességtelenül járt el azzal, hogy devizai eladási árfolyamán szedte be az adóstól a törlesztőrészletet.

A pert Kásler Árpád és felesége indította az OTP Bank ellen, az ügyben 2011. december 8.-án már a felperesek javára döntött, de az alperes felebezése folytán még várni kellett a másodfokú ítéletre.

A felperes azt kifogásolta, hogy a hitel folyósításakor a bank vételi árfolyamon folyósított, de amikor a hitel törlesztésére sor került akkor a törlesztőrészletet az aktuális eladási árfolyamon kellett megtennie. Ezzel a bank akkor is jelentős extraprofitra tett volna szert, ha a svájci frank árfolyama nem változik.

Természetesen a felperesek joggal állították, hogy a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.

A Szegedi ítélőtábla pedig kimondta, hogy az eladási árfolyam alkalmazása a törlesztéskor tisztességtelen, mert a folyósításkori és a törlesztéskori árfolyamnak egyneműnek kell lennie.

Ezt az ítéletet akár precedens értékűnek is tekinthetjük, így tömeges perek indulhatnak meg jó eséllyel a bankok ellen.

Budapesti vállalkozások kerület szerint

A Kerületi.Info egy olyan oldal, ahol kerületek szerint lebontva jelennek meg az adott kerületben található vállalkozások. Az oldal azzal a céllal jött létre, hogy a kifejezetten egy adott kerület kiszolgálását célzó vállalkozások hatékonyan tudják hirdetni magukat. Budapesti vállalkozások kerületek szerint. Az oldal esélyt ad azoknak a vállalkozásoknak, akik a helyhez kötöttségük miatt nem tudnak az internet kínálatával versengeni.